2008. június 26., 00:002008. június 26., 00:00
míg a kisebbségi tulajdonosi szerkezetben Romániának máig 40,7 százalékos részesedése van. A fennmaradó 8,3 százalék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve kisrészvényesek között oszlik el.
Băsescu hibákról beszél
A központi sajtó már 2006-ban megszellőztette, hogy a szerződés az állam számára több kedvezőtlen kitételt tartalmaz. Akkor olyan mértékű botrány kerekedett, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) külön ülést szentelt az energetikai privatizációs szerződések megvitatásának. Băsescu akkor kijelentette: a CSAT nem mondhat véleményt az energiaiparban lebonyolított privatizációk törvényességéről, és arról sem, hogy a szerződések megalkotói szem előtt tartották-e az ország energiabiztonságát. Megállapította ugyanakkor, hogy a Petrom-szerződésben szerinte is vannak hibák.
Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter a minap azért nevezte „bizarrnak” a Petrom privatizációs szerződését, mert felelőtlenségnek tartja egyetlen beruházónak adni Románia kőolajtartalékait. Vosganian az utóbbi időszakban többször is bírálta a Petromot amiatt, hogy indokolatlanul magas áron forgalmazza az üzemanyagot. Szerinte ugyanis Romániában a Petrom üzemanyagárai magasabbak, mint azokban az országokban, amelyek nem rendelkeznek kőolajtartalékokkal. A tárcavezető és a gazdasági szakemberek egyaránt azt feltételezik, hogy az OMV a Petrom révén Romániában importált kőolajat értékesít, miközben a hazai tartalékokból – a kőolaj magas árát kihasználva – megpróbál rekordnyereséget termelni.
A Petrom illetékesei válaszukban rámutattak, hogy a vállalat Romániában is ugyanolyan árpolitikát alkalmaz, mint a többi európai államban.
Veszélyes újratárgyalni?
A Petromot érő kormányzati bírálatok összefüggésben állhatnak azzal, hogy hamarosan lejár az országnak a privatizációs szerződés által rögzített, négy évre szóló vétójoga. Ennek értelmében a kormány 2008-ig beleszólhat valamenyi jelentős vállalati döntésbe. Vosganian nem zárkózna el attól sem, hogy a Petrom-szerződés újratárgyalását kezdeményezze. Viszont szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a kormány ezzel alépésével más vállalatok szemében egy csapásra ingoványos befektetési területté minősítheti Romániát.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.