2008. október 10., 00:002008. október 10., 00:00
Amikor Romániában boltot választ az átlagos vásárló, akkor számára az a legfontosabb, hogy kényelmesen megközelíthető legyen. Második az eladótér tágas volta, és csak utána következik, hogy megtaláljanak egy boltban mindent, amire szükségük van. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat a vásárlási szokások változásairól. Magyarországon például a sorrend éppen fordított: ott fő szempont, hogy az ember mindent egy helyen megtaláljon, és csak utána következik a kényelem és a modern, kellemes eladótér.
Gyorsan áramlik
Romániában az élelmiszer-kereskedelem a társadalom, és benne a gazdaság gyors fejlődésének motorja. A kiskereskedelmi csatornák és a vásárlók kapcsolatának elemzéséből arra kapunk választ, hogy az egyes bolttípusok mennyire képesek magukhoz vonzani a vásárlókat. A kapcsolat nyilván akkor a legerősebb, ha az élelmiszerre és vegyi árura szánt pénz legnagyobb részét egy háztartás az adott csatornában költi el. Romániában gyors ütemben nőtt idén az olyan vásárlók aránya, akik élelmiszerre, személyi higiéniai termékekre és háztartási vegyi árura fordított összes havi költésük legnagyobb hányadát a modern kereskedelemben adják ki. Kiemelkedően nyert teret a hipermarket, ahol tavalyelőtt még a megkérdezettek 32 százaléka adta ki a legtöbb pénzt, idén viszont már 39. Szupermarketben 26-ról 28-ra, diszkontban 9-ről 10 százalékra emelkedett az arány. Ugyanakkor természetesen gyengül a hagyományos bolttípusok piaci pozíciója. A kis élelmiszerüzletek mutatója 16-ról 13-ra, a piacoké 4-ről 3-ra, a kioszkoké pedig 3-ról 1 százalékra csökkent. Figyelmet érdemelnek a Cash&Carry üzletek: korábbi népszerűségüket jelzi, hogy két éve még a megkérdezettek 10 százaléka költötte a legtöbbet napi fogyasztási cikkre a C&C csatornában, idén azonban már csak 5 százalék.
Fáziskülönbség
Magyarországon a modern bolttípusokba szintén egyre több vásárlóerő áramlik. De növekedésük mértéke alacsonyabb, mint keleti szomszédunknál, ahol egy fázissal később jelentek meg a nagy eladóterű, széles választékot kínáló kereskedelmi csatornák. Így nálunk a hagyományos üzletek térvesztése is lassul. Sőt a friss élelmiszereket árusító piacok jelentősége a rendszeres vásárlás tekintetében növekedni látszik, ellentétben a romániai trenddel. További figyelemre méltó eltérést tapasztalunk az élelmiszerre kiadott pénz megoszlásánál. Amíg Magyarországon tavalyelőtt a Nielsen által vizsgált élelmiszer és vegyi áru kategóriákra fordított havi költésből 40 százalék jutott friss élelmiszerekre, addig múlt évben már 47 százalék. Romániában ugyanez az arány idén 57 százalék, két évvel ezelőtt pedig 56 volt.
Sok üdítőital kioszkból
A romániai fogyasztók a hipermarketből a testápoló szereket (a válaszadók 38 százaléka), csomagolt élelmiszereket, mint például lisztet, cukrot, étolajat vagy rizset (36) és friss húst (34) vásárol. Szupermarketekben legkeresettebb az édesség (29), szénsavas üdítőital (28), friss hús és baromfi (27), továbbá testápoló szer (27). A piacok természetesen friss gyümölcsnél és zöldségnél viszik el a pálmát. Minden ötödik romániai fogyasztó piacon veszi leggyakrabban a vitamin friss forrásait. Továbbá minden hatodik pedig zöldség-gyümölcs szaküzletben. A diszkont slágere a csomagolt élelmiszer (14), testápoló szer (12) és kávé (10). Hagyományos üzletben szerzik be leggyakrabban a tejet és tejterméket (28), édességet, szénsavas üdítőitalt (17-17), továbbá friss húst és baromfit. A kioszk még mindig gyakran igénybe vett csatorna szénsavas üdítőital (16), édesség (12) vagy kávé (11) beszerzésénél.
Ha nincs a márkájuk,
A márkahűség Romániában igen erős. Ha a vevők nem találják a boltban megszokott márkájukat, akkor kávénál 54, testápoló szernél 49 százalékuk megy el másik boltba, hogy ott vásárolja meg. A további sorrend: tejtermék (34), szénsavas üdítőital (34), csomagolt élelmiszer (28), édesség (24). Magyarországon a fentiek közül csak két kategóriánál vizsgálták a márkahűséget. Kedvelt kávémárkáját ott a vevők 31 százaléka szerezné be egy másik boltban, édességet pedig 12 százaléka. Magyarországon, ha a keresett márka nem kapható a boltban, másik kávémárkát venne 50, édességből 76 százalék. Romániában kávéból csak 33 százalék vásárolna helyben, édességből 64 százalék.
Bajai Ernő
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok