Fotó: Haáz Sándor
Számos gazdasági előnnyel is jár majd, ha Románia végre tényleg csatlakozhat a schengeni övezethez. Túl ezen, az erdélyi magyarok számára szimbolikus lépést is jelent a rég várt integráció.
2022. október 13., 12:522022. október 13., 12:52
2022. október 13., 14:012022. október 13., 14:01
Eurómilliárdokban is mérhető Románia schengeni csatlakozásának kihatása a gazdaságra, mivel az áruforgalom folyamatában a határon eltöltött hosszú várakozási idő minden perce pénzbe kerül. Ennek vethet véget az övezeti tagság, amelyre most nagyobb az esély, mint korábban valaha volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese szerint az ország schengeni csatlakozásának az elmúlt tíz-tizenegy évben nem volt a mostaninál jobb esélye. „A csatlakozásnak van egy szimbolikus üzenete, miszerint Románia is annak az övezetnek a tagja, ahol a személy- és áruforgalom szabadsága teljes. Tehát a határon nem kell megállni, várakozni. Ez a magánembereknek, az utazóknak is fontos, mert könnyebbé, gördülékenyebbé teszi az utazást, a cégeknek pedig még inkább fontos, hiszen nem töltenek hosszú órákat, adott esetben napokat a különböző határokon” – fogalmazott a Krónika kérdésére a kormányfőhelyettes.
Hollandia nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor ennek jóváhagyásához továbbra is azt várja, hogy az ország teljesítse a működő jogállamhoz és az igazságügyi reformhoz kapcsolódó hágai elvárásokat.
Hozzátette:
„A schengeni tagság mindenkinek jó. A gazdaság szereplőinek különösen. Megkönnyíti számukra az áruforgalmat, ami költségcsökkenéssel jár. Ma még nem tudjuk felmérni, hogy a csatlakozás eurómilliókban vagy eurómilliárdokban mennyit jelent” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023 január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe; Románia miniszterelnök-helyettese erről aradi sajtótájékoztatóján .
A hétvégi, marosvásárhelyi II. Erdélyi Gazdasági Fórumot köszöntő Potápi Árpád Jánost, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárát is megkérdezték arról, milyen előnyt jelentett a romániai vállalkozóknak, az erdélyi magyaroknak Románia schengeni csatlakozása.
„Ez egy szimbolikus lépés is, amelynek már régen meg kellett volna történnie. Romániának helye van ebben az övezetben. Magyarország számára ez azért is fontos, mert jelentős magyar nemzeti közösség él Romániában, Erdélyben, akik az Unión belül másodrendű állampolgároknak minősülnek Románia schengeni tagságának hiánya miatt” – hangsúlyozta a politikus.
Ugyanakkor Potápi Árpád János is arra hívta fel a figyelmet, hogy
„Ezáltal a gazdaság fejlődését is gátolta, gátolja ez a közöttünk lévő határ. Nagyon remélem, hogy Románia schengeni csatlakozásával a magyar vállalkozók kapcsolatrendszere, kapcsolattartása is erősödik” – szögezte le az államtitkár.
A háború okozta válságra az összefogás, a kreativitás és a regionális építkezés jelenthet kiutat – hangoztatták szombaton Marosvásárhelyen az erdélyi magyar vállalkozók együttműködésének erősítését szolgáló, második alkalommal megrendezet
Nagy Zsolt marosvásárhelyi vállalkozó – aki korábban az RMDSZ színeiben távközlési miniszteri tisztséget is betöltött a bukaresti kormányban – úgy gondolja, a romániai politikum mulasztása és az Európai Unió vezetésének hanyagsága is egyben, hogy Románia még nem része Schengennek.
Fotó: Ilusztráció
„A román politikum ebben ludas. Részese volt annak a folyamatnak, amely révén összekapcsolták a schengeni csatlakozást olyan feltételekkel, amelyeknek semmi köze nincs a csatlakozáshoz. Ezért két, tizenöt éves uniós tagsággal rendelkező ország, Románia és Bulgária még mindig a schengeni együttműködésen kívül van. Ez példátlan” – fogalmazott lapunknak az üzletember.
Elmondta:
„Időnként többnapos, de minimum többórás késéssel vagyunk kénytelenek számolni. Azt képzeljük el, hogy azoknak teherautóknak, amelyeket ott látunk a román–magyar határon a hat kilométeres kamionsorban, minden egyes percük pénzbe kerül, és ez a pénz az áruértékesítési lánc folyamán megjelenik, azaz valaki ezt megfizeti. Vagy a vállalkozónak kell ezt bevállalnia, vagy a végfelhasználó, tehát a vásárló fogja megfizetni ennek a várakozásnak a költségét” – hangsúlyozta Nagy Zsolt.
Radu Dinescu, a közúti fuvarozók szakmai érdekvédelmi szervezetének főtitkára fogalmazott úgy nemrég az Economedia portálnak, hogy a Mercedes korábbi és a BMW jelenlegi magyarországi terjeszkedésének is köze van a schengeni övezethez, amelynek Magyarország része, Románia viszont nem. Ezzel kapcsolatban Nagy Zsolt azt mondta,
„De nemcsak ezt. Azt is, hogy milyen infrastruktúra van, milyen humánerőforrással rendelkezik az illető ország, milyen stabil közélettel rendelkezik, milyen a politikai klímája. Ezek azok a területek, amelyeken Romániának még sokat kell tanulnia és tennie annak érdekében, hogy egyrészt stabilitást, másrészt befektetőbarát környezetet biztosítson. Ebben a schengeni csatlakozás egy pluszt jelenthet” – hangoztatta a vállalkozó.
Románia 2011 óta teljesítette a schengeni csatlakozás valamennyi technikai feltételét, és fontos, hogy az állampolgárai élvezzék a személyek szabad mozgásának előnyeit – hangsúlyozta Klaus Iohannis pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!