Fotó: Haáz Sándor
Számos gazdasági előnnyel is jár majd, ha Románia végre tényleg csatlakozhat a schengeni övezethez. Túl ezen, az erdélyi magyarok számára szimbolikus lépést is jelent a rég várt integráció.
2022. október 13., 12:522022. október 13., 12:52
2022. október 13., 14:012022. október 13., 14:01
Eurómilliárdokban is mérhető Románia schengeni csatlakozásának kihatása a gazdaságra, mivel az áruforgalom folyamatában a határon eltöltött hosszú várakozási idő minden perce pénzbe kerül. Ennek vethet véget az övezeti tagság, amelyre most nagyobb az esély, mint korábban valaha volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese szerint az ország schengeni csatlakozásának az elmúlt tíz-tizenegy évben nem volt a mostaninál jobb esélye. „A csatlakozásnak van egy szimbolikus üzenete, miszerint Románia is annak az övezetnek a tagja, ahol a személy- és áruforgalom szabadsága teljes. Tehát a határon nem kell megállni, várakozni. Ez a magánembereknek, az utazóknak is fontos, mert könnyebbé, gördülékenyebbé teszi az utazást, a cégeknek pedig még inkább fontos, hiszen nem töltenek hosszú órákat, adott esetben napokat a különböző határokon” – fogalmazott a Krónika kérdésére a kormányfőhelyettes.
Hollandia nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor ennek jóváhagyásához továbbra is azt várja, hogy az ország teljesítse a működő jogállamhoz és az igazságügyi reformhoz kapcsolódó hágai elvárásokat.
Hozzátette:
„A schengeni tagság mindenkinek jó. A gazdaság szereplőinek különösen. Megkönnyíti számukra az áruforgalmat, ami költségcsökkenéssel jár. Ma még nem tudjuk felmérni, hogy a csatlakozás eurómilliókban vagy eurómilliárdokban mennyit jelent” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023 január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe; Románia miniszterelnök-helyettese erről aradi sajtótájékoztatóján .
A hétvégi, marosvásárhelyi II. Erdélyi Gazdasági Fórumot köszöntő Potápi Árpád Jánost, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárát is megkérdezték arról, milyen előnyt jelentett a romániai vállalkozóknak, az erdélyi magyaroknak Románia schengeni csatlakozása.
„Ez egy szimbolikus lépés is, amelynek már régen meg kellett volna történnie. Romániának helye van ebben az övezetben. Magyarország számára ez azért is fontos, mert jelentős magyar nemzeti közösség él Romániában, Erdélyben, akik az Unión belül másodrendű állampolgároknak minősülnek Románia schengeni tagságának hiánya miatt” – hangsúlyozta a politikus.
Ugyanakkor Potápi Árpád János is arra hívta fel a figyelmet, hogy
„Ezáltal a gazdaság fejlődését is gátolta, gátolja ez a közöttünk lévő határ. Nagyon remélem, hogy Románia schengeni csatlakozásával a magyar vállalkozók kapcsolatrendszere, kapcsolattartása is erősödik” – szögezte le az államtitkár.
A háború okozta válságra az összefogás, a kreativitás és a regionális építkezés jelenthet kiutat – hangoztatták szombaton Marosvásárhelyen az erdélyi magyar vállalkozók együttműködésének erősítését szolgáló, második alkalommal megrendezet
Nagy Zsolt marosvásárhelyi vállalkozó – aki korábban az RMDSZ színeiben távközlési miniszteri tisztséget is betöltött a bukaresti kormányban – úgy gondolja, a romániai politikum mulasztása és az Európai Unió vezetésének hanyagsága is egyben, hogy Románia még nem része Schengennek.
Fotó: Ilusztráció
„A román politikum ebben ludas. Részese volt annak a folyamatnak, amely révén összekapcsolták a schengeni csatlakozást olyan feltételekkel, amelyeknek semmi köze nincs a csatlakozáshoz. Ezért két, tizenöt éves uniós tagsággal rendelkező ország, Románia és Bulgária még mindig a schengeni együttműködésen kívül van. Ez példátlan” – fogalmazott lapunknak az üzletember.
Elmondta:
„Időnként többnapos, de minimum többórás késéssel vagyunk kénytelenek számolni. Azt képzeljük el, hogy azoknak teherautóknak, amelyeket ott látunk a román–magyar határon a hat kilométeres kamionsorban, minden egyes percük pénzbe kerül, és ez a pénz az áruértékesítési lánc folyamán megjelenik, azaz valaki ezt megfizeti. Vagy a vállalkozónak kell ezt bevállalnia, vagy a végfelhasználó, tehát a vásárló fogja megfizetni ennek a várakozásnak a költségét” – hangsúlyozta Nagy Zsolt.
Radu Dinescu, a közúti fuvarozók szakmai érdekvédelmi szervezetének főtitkára fogalmazott úgy nemrég az Economedia portálnak, hogy a Mercedes korábbi és a BMW jelenlegi magyarországi terjeszkedésének is köze van a schengeni övezethez, amelynek Magyarország része, Románia viszont nem. Ezzel kapcsolatban Nagy Zsolt azt mondta,
„De nemcsak ezt. Azt is, hogy milyen infrastruktúra van, milyen humánerőforrással rendelkezik az illető ország, milyen stabil közélettel rendelkezik, milyen a politikai klímája. Ezek azok a területek, amelyeken Romániának még sokat kell tanulnia és tennie annak érdekében, hogy egyrészt stabilitást, másrészt befektetőbarát környezetet biztosítson. Ebben a schengeni csatlakozás egy pluszt jelenthet” – hangoztatta a vállalkozó.
Románia 2011 óta teljesítette a schengeni csatlakozás valamennyi technikai feltételét, és fontos, hogy az állampolgárai élvezzék a személyek szabad mozgásának előnyeit – hangsúlyozta Klaus Iohannis pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!