
Fotó: Beliczay László
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023 január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe. Klaus Iohannis szerint erre nincs biztosíték.
2022. október 06., 15:522022. október 06., 15:52
2022. október 06., 16:032022. október 06., 16:03
Kelemen Hunor csütörtök délután tartott aradi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Felidézte: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt.
Úgy vélte: Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné. „Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, várják Bukarestbe az elkövetkező hónapokban Mark Rutte holland miniszterelnököt „Meggyőződésem, hogy Hollandia is megérti, hogy nem fenntartható a blokkolás olyan kritériumok alapján, amelyeknek nincsen közük Schengen technikai feltételeihez” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus megjegyezte: az év végéig az Európai Bizottság újból ellenőrzi, hogy Románia teljesíti-e a technikai feltételeket, és remélhetőleg mindent rendben talál. Ha így lesz, akkor januárban Románia várhatóan Bulgáriával és Horvátországgal együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mely az iratok ellenőrzése nélküli szabad átlépést biztosít a román-magyar határon is. Kelemen Hunor hozzátette: ha a csatlakozás megtörténik, Románia felelősségévé válik a migrációs hullám megállítása a schengeni térség külső határán. Erre azonban az ország felkészült.
A román államfő csütörtökön, az Európai Politikai Közösség Prágában rendezett első ülése előtt rámutatott, az ukrajnai háború egyértelművé tette az egység szükségességét, márpedig a három ország felvétele a schengeni térségbe erősítené az EU egységét, és erre szerinte „minden vezető rájött”. Az elnök úgy vélekedett, fennáll a lehetősége annak, hogy 11 éves halasztás után Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, hozzátette ugyanakkor: „erre most még nincs garancia”.
Iohannist reagáltatták Rareş Bogdannak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) EP-képviselőjének az Európai Parlamentben tartott szerdai vitán elhangzott kijelentésére. Ebben a román eurohonatya azt állította, Románia blokkolhatja határainál a gabonaexportot, ha nem születik számára kedvező döntés a belső határellenőrzéstől mentes övezethez való csatlakozásról.
„Ezzel a variánssal nem számolunk. Éppen ellenkezőleg, mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkönnyítsük az ukrajnai gabonaexportot a globális élelmiszerválság megelőzéséért. Ez tehát szóba sem jöhet!” – nyomatékosította Iohannis, aki pénteken részt vesz az Európai Tanács informális ülésén.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
szóljon hozzá!