Bizonytalan a schengeni csatlakozás: a holland kormányfő működő jogállamot és igazságügyi reformokat vár Romániától

Fotó: Presidency.ro

Hollandia nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor ennek jóváhagyásához továbbra is azt várja, hogy az ország teljesítse a működő jogállamhoz és az igazságügyi reformhoz kapcsolódó hágai elvárásokat.

Balogh Levente

2022. október 12., 18:352022. október 12., 18:35

2022. október 12., 18:442022. október 12., 18:44

Hollandia elvileg nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását, ám elvárja, hogy az ország teljesítse a szükséges feltételeket – jelentette ki szerdán Mark Rutte holland miniszterelnök a Brassó megyei Nagysinken. A holland kormányfő hivatalosan azért érkezett az országba, hogy Klaus Iohannis román elnök és Nicolae Ciucă miniszterelnök társaságában meglátogassa a nagysinki katonai támaszponton állomásozó NATO-harccsoport keretében szolgáló holland katonákat, ugyanakkor román részről a legfontosabb várakozás az ország schengeni csatlakozásáról szóló egyeztetésekhez fűződött. Hollandia ugyanis utolsó EU-tagként ellenzi Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetbe, a bukaresti illetékesek pedig abban reménykedtek, hogy sikerül eloszlatni a holland aggályokat.

Rutte a szerdai tárgyalásokat követően ugyanakkor leszögezte: Románia előrelépést ért el a csatlakozási folyamat során, az azonban csak akkor valósulhat meg, ha minden feltétel teljesül.

Kijelentette, a következő lépésekhez meg kell várni, milyen eredményeket mutat fel az igazságügyi reform uniós nyomon követését szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) keretében összeállított jelentés.

Rutte szerint a feltételek nem változtak: működő jogállamra van szükség, emellett fel kell lépni a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.

A téma kapcsán Klaus Iohannis államfő megjegyezte: politikai döntés születik majd, ezért nem érdemes jóslatokba bocsátkozni a csatlakozás lehetséges időpontjával kapcsolatosan. Kifejtette, keresik a lehetőséget, hogy minél hamarabb sikerüljön elérni a csatlakozást, és nem tekintik elképzelhetőnek a kudarcot.

Hozzátette, az EU bizonyítékokat akar látni, hogy az ország minden feladatot elvégzett, ezért még sok munkára van szükség a feladatok teljesítéséhez.

Az elnök mindazonáltal megismételte a korábbi érveket, miszerint a mihamarabbi csatlakozás nem csupán szükséges, de időszerű is, mivel Románia teljesíti az összes feltételt, és máris úgy őrzi az EU külső határait, mintha a térség tagja lenne.

Nicolae Ciucă miniszterelnök a téma kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia schengeni csatlakozása Hollandia számára is gazdasági előnyökkel járna.

Mint ismeretes, az EU-ba 2007-ben felvett Romániának már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a schengeni övezethez, azonban több nyugat-európai tagállam – elsősorban Hollandia, Finnország, Franciaország és Németország – ezt folyamatosan halogatta, arra hivatkozva, hogy Romániában még mindig súlyos gondot jelent a korrupció, illetve az utóbbi években az igazságügyi reform elmaradására hivatkoztak.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament ugyanakkor már többször is megállapította, hogy az ország teljesíti a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez való csatlakozás technikai feltételeit, vagyis megfelelő hatékonysággal védi az EU külső határait.

Hajókkal „megvásárolt” csatlakozás?
A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) éppen egy nappal Mark Rutte holland kormányfő romániai látogatása előtt jelentette be, hogy a holland Damen cégtől vásárol két többfunkciós hajót a tűzoltóság számára. A szerződést kedden délután írták alá a felek. Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár elmondta, hogy az egyik hajó 20, a másik pedig 23 millió euróba kerül. A hajók kereső, mentő és tűzoltási feladatok ellátására szolgálnak. A katasztrófavédelem még júliusban írta ki a közbeszerzési eljárást a hajók beszerzésére, a pályázatra csak a Damen jelentkezett, amely Romániában, galaci hajógyárában építi meg őket. A hajók megvásárlását európai uniós forrásokból finanszírozzák. A tranzakció kapcsán felmerült, hogy azzal Bukarest Hollandia jóindulatát próbálja „megvásárolni”, mivel a holland kormány továbbra is ódzkodik attól, hogy áldását adja Románia schengeni csatlakozására.