
Fotó: Illusztráció
Ismét napirendre került a fekete-tengeri gáz kitermelésének régóta húzódó kérdése. Virgil Popescu energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt azt mondta, ebben az évben módosítják az úgynevezett offshore törvényt, amely közvetlenül érinti az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos befektetéseket.
2021. február 16., 09:442021. február 16., 09:44
A tárcavezető nyomatékosította, hogy a jogszabály egyes kitételeinek változtatását részletes parlamenti vita előzi majd meg, a kormány ugyanis mindenképpen el akarja kerülni a 2018-as helyzetet, amikor az akkori szociáldemokrata kormány törvénytervezetét éppen a baloldali képviselők „szedték darabokra”.
Mi ezt fogjuk tenni, s ez a törekvés szerepel a hárompárti koalíciós kormány programjában is”
– idézte Popescut a News portál.
Mint ismeretes, az ExxonMobil és az OMV Petrom már két éve halasztja a termelés elkezdésére vonatkozó döntést az offshore törvény miatt.
Közben az ukrán Naftogaz vállalat előzetes megállapodást írt alá a bukaresti székhelyű OMV–Petrommal. A két cég közös projekteket keres az ukrajnai gáz kitermelésére és hasznosítására. A kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az energiaügyekre az RMDSZ-nek államtitkári pozícióból lesz rálátása. A jelölt neve azonban egyelőre ismeretlen. Az RMDSZ szóvivőjétől lapunk aziránt érdeklődött, hogy miért késik az államtitkárjelölt megnevezése.
Hegedüs Csilla tájékoztatása szerint a szövetség a SZÁT következő ülésén, néhány napon belül kijelöli az energiaügyi államtitkárt. „Az energiaügyekért felelős államtitkár fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a folyamat, aminek most mindannyian tanúi vagyunk: az Európai Bizottság kérésének megfelelően Romániának is át kell állnia a hagyományos energiafogyasztásról a zöld, fenntartható energiafogyasztásra, és ebben a folyamatban kiemelt szerepe lesz a minisztériumnak is” – fogalmazott Hegedüs Csilla.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!