
2011. szeptember 05., 09:212011. szeptember 05., 09:21
Rosner ismételten hangsúlyozta, hogy az üdülési csekkek 16 százalékos adóját el kellene törölni, a gyógyturizmusban 5 százalékra kellene csökkenteni a szolgáltatások általános forgalmi adóját, a közszférában csak üdülési csekkek formájában kellene adni a szabadságpénzt, hogy azt kizárólag belföldön lehessen értékesíteni. A közgazdász szerint ugyanakkor nagyon fontos intézkedés lenne, ha az ásványvizek kihasználása után befolyó adók és illetékek 50 százaléka a helyi önkormányzatoknál maradna, a közgyűlések pedig ezt a pénzt kizárólag a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és rehabilitálására fordíthatnák.
Rosner arról is tájékoztatott, hogy a Kovászna megyei kamara elemzéséből kiderül, hogy az év első felében kétszer annyi turista érkezett Háromszékre, mint tavaly a hasonló időszakban, vagyis 2011 első hat hónapjában összesen 38 ezren vendégeskedtek a térségben. A turisták 70 százaléka szállodákban szállt meg, így a hotelek vendégeinek száma 39 százalékkal növekedett. A panziókban eközben közel 88 százalékkal többen szálltak meg, mint a tavalyi első fél évben. A háromszéki szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma is 20 százalékkal növekedett. A szálláshelyek kihasználtsága azonban 33,2 százalékos volt, több mint 3 százalékkal alacsonyabb, mint 2010 első felében, ami azzal magyarázható, hogy több panzió, szállóhely is létesült az elmúlt egy év alatt. „A gyógyturizmus Kovászna megye fenntartható fejlesztésének alternatívája lehet, míg országos viszonylatban a természetes gyógymódok turisztikai kiaknázása európai szinten is versenyképes ágazat lehet, hisz Románia rendelkezik a kontinens természetes gyógyításra használható kincseinek egyharmadával” – összegzett a gazdasági szakember.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.