Egyre nagyobb bajban a frankhitelesek

Mint ismeretes, az árfolyam azt követően robbant, hogy a svájci jegybank múlt csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét – ennek hatására a svájci frank árfolyama az előző napi 3,74-ről 4,32 lejre ugrott. Pénteken a jegybank ennél is magasabb, 4,42 lejes frankárfolyamot közölt, hétfőn pedig újabb történelmi mélypontra került a román fizetőeszköz a svájci devizához képest: a jegybank 4,4716 lejes referencia-árfolyamot jelentett be.

A három egymást követő napon regisztrált történelmi mélypont után kedden kisebb enyhülés állt be, a központi pénzintézet az előző napinál 0,8 százalékkal alacsonyabb, 4,4354 lej/svájci frankos referencia-árfolyamot közölt, de úgy tűnik, a lej nem tudott tartósan erőre kapni. Gyengült egyébként szerdán a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz, illetve az amerikai dollárhoz képest is, a BNR 0,73 banival magasabb, 4,511 lej/eurós árfolyamot közölt, és történelminek mondható a 3,8989 lej/dolláros szint is.

Adókedvezményt kínálnak

Eközben elkezdődtek szerdán a bizottsági viták a képviselőházban a devizahitelesek megmentésének lehetőségeiről. A pénzügyi és költségvetési testület ülésén – amelyen a jegybank és az érintett bankok képviselői is részt vettek – Darius Vâlcov pénzügyminiszter bejelentette, a kormány a bajba jutott frankhitelesek számára is elérhetővé akarja tenni azt a programot, amely adókedvezménnyel bátorítja, hogy a hitelesek a futamidő meghosszabbításáról egyezzenek meg a bankokkal.

A szaktárcavezető rámutatott: eddig a 2200 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező hitelesek kérhettek adókedvezményt átütemezett hitelük növekvő kamatterheinek finanszírozására. A jövedelemhatárt 3000 lejre emelnék, így a kedvezményt már a frankhitelesek jelentős része igénybe vehetné.

Mint ismeretes, a hitelátütemezést támogató rendeletet tavaly nyáron hozta a román kormány, de alkalmazása nem kezdődött meg, mert sem a bankok, sem a hitelesek nem voltak érdekeltek
a futamidő meghosszabbítását és így a kamatok összegének növelését eredményező szerződésmódosításban. A pénzügyminiszter szerint azonban eddig több mint egymillió hiteles élhetett volna a lehetőséggel, és – ha a parlament megszavazza a javaslatot – márciustól további 200 ezer hiteles könnyíthet pillanatnyi helyzetén.

Vâlcov szerint az adóalapból leírható kamattörlesztések révén a hitelesek adókedvezménye elérheti havonta a 240 lejt. A bukaresti kormány úgy számol, hogy ez a GDP 0,1 százalékára tehető bevételkiesést eredményez az államkasszának, amely azonban megtérül azáltal, hogy ezt a pénzt a hitelesek elkölthetik, és így több áfát fizetnek.

A pénzügyminiszter megjegyezte: a kedvezmény nem helyettesíti a frankhitelesek problémájának valódi megoldását, amelyben az érintett bankoknak és ügyfeleiknek kell megegyezniük. Jelezte: a kormány „nem ellenzi”, hogy a frankhiteleket lejre váltsák az eredetinél 20 százalékkal magasabb árfolyamon, de ezt nem fogja a kormány előírni, erről a bankoknak kell megegyezniük ügyfeleikkel.

Ellentétes érdekek

Maguk a hitelesek egyébként ezt a forgatókönyvet támogatják. Az egyik közösségi portálon létrejött, a svájci frankban felvett hiteleket törlesztők csoportja – amely szerda délután több mint 12 ezer tagot számolt – petíciót fogalmazott meg, kérve, hogy bankjuk váltsa át a hitelüket lejre az igénylés időpontjában érvényes árfolyamot legtöbb 20 százalékkal meghaladó szinten, azonos kamatlábbal és mindenféle pluszgaranciától mentesen.

Az intézkedés azonban óriási veszteségeket okozna a pénzintézeteknek, egyesek esetében a csőd veszélye sem zárható ki – vallja Nicolae Cinteză, a jegybank felügyelőtanácsának vezetője. „És nem egy vagy két bank dőlne be! Valaki azt mondta, hogy a frankhitelek volumene nem jelent veszélyt a rendszerre, de egy bank csődje igen” – fejtette ki Cinteză a költségvetési bizottságban.

A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kereskedelmi bankok alkotmányellenesnek tartják a nem napi árfolyamon történő átváltást. Tőle tudjuk egyúttal azt is, hogy péntek óta Mugur Isărescu jegybankelnök tárgyalt a kereskedelmi bankok képviselőivel – összesen 14 olyan pénzintézet van, amely nyújtott hitelt svájci frankban, de nem egyforma volumenben. Mint ismeretes, öszszesen mintegy 75 ezer ügyfelet érint negatívan a svájci frank váratlan megerősödése.

Kamatot csökkent a Raiffeisen is

Harmadik pénzintézetként csatlakozott ugyanakkor szerdán a hiteleseket segítő pénzintézetek közé a Raiffeisen Bank is, kamatcsökkentést ajánlva fel svájci frankban törlesztő ügyfeleinek. A bank azt ajánlja, hogy a hitelszerződésekben rögzített június 30-ai kamatkiigazítás helyett már péntektől a kiigazított kamattal számolják a törlesztési részleteket, és a svájci központi bank legutóbbi félszázalékos kamatcsökkentéséhez igazodjanak.

A bank Vladimir Kalinov alelnököt idézve közölte, azért döntöttek a kamatok előrehozott csökkentéséről, hogy a havi törlesztőrészletek ne legyenek olyan nagy mértékben kitéve a svájci frank árfolyam-növekedésének. Az alelnök azonban a devizahitelek lejre való átalakítását tartotta a legmegfelelőbb megoldásnak, amelyet a bank 2009 óta ajánl ügyfelei számára. A pénzintézet mintegy 8800 romániai ügyfelének nyújtott ingatlanfedezetű, svájcifrank-alapú hitelt.

A Raiffeisen a harmadik romániai bank, amely kedvezményes megoldást ajánl a svájci frankban eladósodott hiteleseknek. Korábban az OTP Bank és a Volksbank tett hasonló lépéseket. Eközben kedden fény derült arra, hogy a Buzău megyei törvényszék egy múlt héten kimondott ítéletében arra kötelezte a Piraeus Bankot, hogy a hitel felvételekor érvényes árfolyamon számolja a törlesztőrészleteket egy ügyfele számára. A panasztevő úgy vélte, a bank önkényesen járt el a hitelszerződés bizonyos kitételei esetében.