
Fotó: Barabás Ákos
Jelentősen megdrágultak az elmúlt néhány hónap leforgása alatt az üzemanyagok, ma már csaknem annyit kell fizetnünk egy liter benzinért vagy gázolajért, mint a koronavírus-világjárvány előtt. Szakemberek szerint a trend azzal magyarázható, hogy kezd magához térni gazdaság, nő a kőolaj világpiaci ára.
2021. február 23., 08:472021. február 23., 08:47
Miközben novemberben még egy liter benzinért 4,43 lejt, a gázolajért pedig 4,38 lejt kellett lepengetni, kedd reggel az üzemanyagár-monitoron általunk megnézett töltőállomásokon 5,24 és 5,38 lej között alakult a standard típusú benzin ára, a gázolajért pedig 5,22 és 5,37 lej közötti összeget kértek el literenként. A különbség tehát már akár az egy lejt is eléri.
– értékelte a trendet a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva Răzvan Nicolescu volt energiaügyi miniszter.

Tavaly 2,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évhez mérten Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Hollandiában egy liter benzin 8,14 lej, Norvégiában pedig egy liter gázolajért 7,22 lejt kérnek. Eközben Ukrajnában a legolcsóbb a benzin – 3,88 lej/liter –, a gázolajért pedig a Moldovai Köztársaságban kell a legkevesebbet – 3,48 lej/liter – lepengetni.

2021. január elsejétől átlagosan 6 banival drágul a benzin és a gázolaj a töltőállomásokon a jövedéki adó emelkedése következtében.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
1 hozzászólás