Egyéves a gazdasági válság

Immár egy éve, hogy elindult a gazdasági válság lavinája: 2008. szeptember 14. volt az a nap, amikor hivatalosan is csődöt jelentett a világ negyedik legnagyobb befektetési bankja, a Lehman Brothers, amely a világ valamennyi pénzpiacára rögtön kihatott, s kihat máig. Ma egy éve tehát immár annak, hogy a gigantikus pénzintézet egyik napról a másikra eltűnt a világgazdaság térképéről. A történés súlyát pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy ma Barack Obama amerikai elnök a Wall Streeten fog beszédet mondani a recesszióról, külön hagsúlyt fektetve arra, hogy mi fog történni azokkal a polgárokkal, akik elszegényedtek a válság nyomán.

Az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb pénzintézetének csődje akkora erővel hatott ki a világgazdaság alakulására, hogy az elmúlt hetven év legnagyobb válságának lehettünk szemtanúi. Hosszú évek folyamatos gazdasági növekedését követően bedőlt az amerikai pénzpiac, ennek következményeként pedig a világgazdaság szinte összeomlott.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsát jelentette, a válság jelei a Wall Streeten már jóval hamarabb megmutatkoztak. A gazdasági elemzők már korábban kongatták a vészharangot, hogy a hatalmasra duzzadt ingatlanárak előbb-utóbb tarthatatlanná válnak, azt azonban senki sem sejtette, hogy hirtelen buborékként fognak szétrobbanni.

Az első tulajdonképpeni válságra utaló jel tavaly márciusban mutatkozott meg, amikor a Bear Stearn beruházási bankot átvette a JP Morgan. Szeptember elejére már addig fajult a helyzet, hogy a jelzáloghitel-nyújtás terén vezető Freddie Mac és Fannie Mae pénzintézeteket államosítania kellett az amerikai kormánynak, hogy ezáltal megelőzze a hitelintézetek csődjét.

A hógolyó meg egyre csak dagadt: szeptember 14-én csődöt jelentett a Lehman Brothers, majd a Merrill Lynchet átvette a Bank of Amerika. Szeptember 16-án már a romániai biztosítópiacon is fontos szerepet játszó AIG is államosításra szorult. A szakértők szerint ez volt az utolsó csepp a pohárban: szeptember 17-én ugyanis már globálissá duzzadt a pénzügyi és gazdasági válság. A világ szinte valamennyi jegybankja arra kényszerült, hogy eurók és dollárok milliárdjait dobja piacra, megőrizve ezáltal a bankok likviditását. Csak az Egyesült Államok 2700 milliárd dollárt fordított erre a célra.

Javultak a kilátások

Közben a térség több – köztük Románia – gazdasága is recesszióba került. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a mélyponton lassan túljutunk, s folyamatos javulásnak indulhat a gazdasági helyzet. Ezt látszik alátámasztani Joaquín Almunia pénzügyi biztos az Európai Bizottság által tegnap kiadott előrejelzésben. Mint kiemelte: az év második felére jobb növekedési kilátásokat eredményezett az Európai Unióban, hogy a második negyedév óta jelentősen javult a gazdasági helyzet. „Tovább kell folytatnunk az idei évre és a 2010-re vonatkozóan bejelentett gazdasági ösztönző intézkedéseket, és fel kell gyorsítani a pénzügyi szektor helyreállítását annak érdekében, hogy a bankok készen álljanak ésszerű feltételekkel hitelezni akkor, amikor a vállalatok és háztartások folytatni kívánják beruházási terveiket” – hangoztatta Joaquín Almunia.

A mostani jóslat szerint a meghatározó gazdaságú tagállamok közül Németországban és Franciaországban például a tavasszal vártnál kisebb lesz (–5,4-ről –5,1-re, illetve –3-ról –2,1 százalékra) a GDP viszszaesése idén, de Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában nagyobb csökkenés várható. Lengyelország esetében 1,4 százalékos csökkenésről Brüsszel 1,0 százalékos növekedésre javította jóslatát. „A világgazdaság szabadesése befejeződött. A legfrissebb kereskedelmi és termelési adatok, csakúgy mint az üzleti és fogyasztói bizalom, optimizmusra adnak okot” – áll a jelentésben. A világ GDP-jének várható visszaesése a jelenlegi aktualizált erőjelzés szerint a korábban becsült mértéknek a felét teszi ki (–0,7 százalék a tavaszi előrejelzésben szereplő 1,4 százalékkal szemben).

A bizonytalanság továbbra is nagy, és bár nagyon rövid távon a vártnál nagyobb fellendülés is elképzelhető, annak fenntarthatósága korántsem bizonyos – fogalmazott a brüsszeli bizottság. Változatlanul hagyta a testület az idei inflációs előrejelzést is: 0,9 százalék az Unióra és 0,4 százalék az euróövezetre vonatkozóan. Az energia- és élelmiszerárak „korábbi – árleszorító hatással járó – csúcspontjainak bázishatásai eltűnnek, és nincs a horizonton más lényeges inflációs nyomás” – áll a közleményben.

A helyzet – főként a központi bankok és az állami hatóságok által a gazdaságba pumpált, korábban nem látott mértékű összegek miatt – javult, de a gazdaság gyengélkedésének negatív hatása továbbra is begyűrűzik a munkaerőpiacra és az államháztartásba – mondta Almunia. „Egyértelmű, hiteles és koordinált kilépési stratégiát kell meghatároznunk az államháztartások fenntartható pályára történő fokozatos visszaállítására, és meg kell találnunk a szükséges erőforrásokat Európa növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának növeléséhez” – tette hozzá. Biztató jelnek mondta, hogy nyáron megindult a globális gazdaság stabilizálódása. Az EU GDP-jének csökkenése az idei második negyedévben jelentősen kisebb volt, 0,2 százalék az első negyedévben mért 2,4 százalékos eséshez képest.

Ami a világgazdaságot illeti, Brüszszel megállapításai szerint a fellendülést Ázsia fejlődő piacai vezetik, Kína növekedése továbbra is erőteljes, míg az Egyesült Államok gazdaságának szűkülése is alábbhagyott. Az ösztönző csomag és a nettó export várhatóan a harmadik negyedévtől kezdve lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a növekedési pályára állást.

Európában a külső helyzet várható javulása és a kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett mind az állami, mind a magánfogyasztás jól tartotta magát, a készletek korrekciója is folyamatosan halad, és a nagy gyakoriságú gazdasági mutatók is bizonyos mértékű fellendülésre utalnak a következő negyedévek során. Ez a bizottság szerint részben a jelentős ösztönző intézkedéseknek tudható be, amelyek közül „számos tagállamban még néhányat az év későbbi részében kell végrehajtani”. A válságnak a munkaerőpiacra és államháztartásra gyakorolt teljes hatása még mindig nem érezhető, és a lakáspiacokon végbemenő kiigazítás számos országban továbbra is visszafogja az építési beruházásokat – emelte ki Brüsszel.

IMF: folytatódik a gazdasági válság

Nem szabad azonban túlzottan bizakodni – hangsúlyozta a hét végén a Der Spiegel német hetilapnak adott interjújában Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint a gazdasági válságnak nincs még vége, ezért további lépéseket kell tenni a pénzügyi piacok szabályozása érdekében. A vezérigazgató szerint ugyanis az eddig bevezetett intézkedések még nem elegendők, de azt reméli, hogy a G20-ak pittsburghi találkozóján előrébb tudnak lépni a kérdésben.

A húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) vezetői a hónap végén Pittsburghben találkoznak, ahol a tervek szerint olyan intézkedésekről tárgyalnak majd, amelyek megakadályozzák egy újabb válság kialakulását. Az IMF vezérigazgatója szerint a válság tanulsága az, hogy a piacgazdaság működéséhez megfelelő szabályokra van szükség, ellenkező esetben visszatérünk „a régi eljárásmódhoz”.

„A kormányoknak „exitstratégiákat” kell előkészíteniük, vagyis ki kell dolgozniuk, hogy hogyan kezdjék el a költségvetéseket rendkívüli módon megterhelő, hatalmas állami gazdaságösztönző programok leépítését” – összegzett Dominique Strauss-Kahn, hozzátéve  azonban, hogy nagyon veszélyes lenne azt hinni, hogy a válságnak már vége.