Fotó: Facebook/Aeroport International Brasov
A hosszú évek óta tartó politikai adok-kapok után konszenzus körvonalazódik a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér ügyében: közösen kérik a projekt felvételét az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe.
2017. október 16., 16:562017. október 16., 16:56
Minden szinten mozgósítanak a Cenk alatti városban, hogy a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér bekerüljön az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe. A napokban a Brassó megyei prefektus találkozóra hívta a helyi elöljárókat, a parlamenti képviselőket, hogy szögezzék le, mi a teendő annak érdekében, hogy az épülő légikikötő bekerüljön a kerettervbe.
„Meggyőződésem, hogy a Központi Fejlesztési Ügynökség mellett a kormányzati intézmények is aktívan közreműködnek, hogy ez megvalósuljon, összeállítottunk egy ütemtervet az ügynökséggel közösen, és legtöbb két héten belül mindannyian aláírjuk a szükséges dokumentumot” – nyilatkozta Marian Rasaliu prefektus.
Eközben George Scripcaru, a megyeszékhely polgármestere arról értekezett, hogy nem lehet infrastruktúrát építeni anélkül, hogy azt egy rendszerbe csatlakoztatnák. „Éppen ezt tesszük most a repülőtérrel:
– mondta a pénteki találkozón a Cenk alatti város elöljárója.
Ambrus Izabella Brassó megyei RMDSZ-es képviselő hétfőn a Krónika megkeresésére közölte, a kérést, hogy a légikikötő bekerüljön a közlekedési nagyberuházások kerettervébe, benyújtják a kormányhoz, majd továbbítják az Európai Bizottságnak is. Hozzátette,
A Központi Fejlesztési Ügynökség különben a múlt hónapban Sepsiszentgyörgyön tartotta ülését, akkor határozatban rögzítették, hogy a marosvásárhelyi és a nagyszebeni légikikötő mellett a brassói reptér is a térség fejlődésének kulcsszereplője, ezért az ügynökség szakembereit felhatalmazták, hogy hivatalosan is kérjék, kerüljön be az országos közlekedési kerettervbe –idézte fel a Krónikának hétfőn Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, ha sikerül a tervük, és a brassói repülőtér bekerül az országos mestertervbe, a román kormány kötelessége lesz, hogy támogassa, finanszírozza annak a megépítését, ami hatalmas előrelépés lenne, hiszen
Másrészt, ha a beruházás a keretterv része lesz, pályázni is nagyobb sikerrel lehet, könnyebb lesz EU-s pénzeket lehívni erre a célra. Az elöljáró beszélt ugyanakkor arról is, hogy Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata továbbra is fenntartja a tavaly elfogadott szándéknyilatkozatot, miszerint három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe, ám csak a befejezéshez utalják a pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak
Amint arról korábban írtunk, jelenleg a kerettervben mindössze az áll, hogy a repülőtér fejlesztése az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kimenetelétől függ, valamint a 2020–2030-as befektetési tervektől. Eddig úgy tűnt, országos szinten nincs politikai akarat a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítésére, a bukaresti politikusok folyamatosan megpróbálták ellehetetleníteni a projektet.
Különböző szakértők, többek között a metropolisövezet mobilitásáért egyesület (AMM) vezérigazgatója, Ştefan Roşeanu is
Amellett kardoskodtak, hogy inkább korszerűsítsék a vasútvonalat Brassó és Otopeni között, mert az sokkal kisebb befektetés lenne, és ha a vonat 120 kilométer/órás sebességgel halad, a brassóiak másfél óra alatt bejuthatnak a nemzetközi reptérre.
A brassói beruházás megvalósíthatósági tanulmánya 2006-ban készült el, azóta zajlik a huzavona. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek, eddig a kifutópálya és a kerítés épült meg. A befektetés becsült értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg, évente kétmillió utassal, és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!