Fotó: Facebook/Aeroport International Brasov
A hosszú évek óta tartó politikai adok-kapok után konszenzus körvonalazódik a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér ügyében: közösen kérik a projekt felvételét az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe.
2017. október 16., 16:562017. október 16., 16:56
Minden szinten mozgósítanak a Cenk alatti városban, hogy a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér bekerüljön az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe. A napokban a Brassó megyei prefektus találkozóra hívta a helyi elöljárókat, a parlamenti képviselőket, hogy szögezzék le, mi a teendő annak érdekében, hogy az épülő légikikötő bekerüljön a kerettervbe.
„Meggyőződésem, hogy a Központi Fejlesztési Ügynökség mellett a kormányzati intézmények is aktívan közreműködnek, hogy ez megvalósuljon, összeállítottunk egy ütemtervet az ügynökséggel közösen, és legtöbb két héten belül mindannyian aláírjuk a szükséges dokumentumot” – nyilatkozta Marian Rasaliu prefektus.
Eközben George Scripcaru, a megyeszékhely polgármestere arról értekezett, hogy nem lehet infrastruktúrát építeni anélkül, hogy azt egy rendszerbe csatlakoztatnák. „Éppen ezt tesszük most a repülőtérrel:
– mondta a pénteki találkozón a Cenk alatti város elöljárója.
Ambrus Izabella Brassó megyei RMDSZ-es képviselő hétfőn a Krónika megkeresésére közölte, a kérést, hogy a légikikötő bekerüljön a közlekedési nagyberuházások kerettervébe, benyújtják a kormányhoz, majd továbbítják az Európai Bizottságnak is. Hozzátette,
A Központi Fejlesztési Ügynökség különben a múlt hónapban Sepsiszentgyörgyön tartotta ülését, akkor határozatban rögzítették, hogy a marosvásárhelyi és a nagyszebeni légikikötő mellett a brassói reptér is a térség fejlődésének kulcsszereplője, ezért az ügynökség szakembereit felhatalmazták, hogy hivatalosan is kérjék, kerüljön be az országos közlekedési kerettervbe –idézte fel a Krónikának hétfőn Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, ha sikerül a tervük, és a brassói repülőtér bekerül az országos mestertervbe, a román kormány kötelessége lesz, hogy támogassa, finanszírozza annak a megépítését, ami hatalmas előrelépés lenne, hiszen
Másrészt, ha a beruházás a keretterv része lesz, pályázni is nagyobb sikerrel lehet, könnyebb lesz EU-s pénzeket lehívni erre a célra. Az elöljáró beszélt ugyanakkor arról is, hogy Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata továbbra is fenntartja a tavaly elfogadott szándéknyilatkozatot, miszerint három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe, ám csak a befejezéshez utalják a pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak
Amint arról korábban írtunk, jelenleg a kerettervben mindössze az áll, hogy a repülőtér fejlesztése az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kimenetelétől függ, valamint a 2020–2030-as befektetési tervektől. Eddig úgy tűnt, országos szinten nincs politikai akarat a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítésére, a bukaresti politikusok folyamatosan megpróbálták ellehetetleníteni a projektet.
Különböző szakértők, többek között a metropolisövezet mobilitásáért egyesület (AMM) vezérigazgatója, Ştefan Roşeanu is
Amellett kardoskodtak, hogy inkább korszerűsítsék a vasútvonalat Brassó és Otopeni között, mert az sokkal kisebb befektetés lenne, és ha a vonat 120 kilométer/órás sebességgel halad, a brassóiak másfél óra alatt bejuthatnak a nemzetközi reptérre.
A brassói beruházás megvalósíthatósági tanulmánya 2006-ban készült el, azóta zajlik a huzavona. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek, eddig a kifutópálya és a kerítés épült meg. A befektetés becsült értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg, évente kétmillió utassal, és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!