2008. november 07., 11:022008. november 07., 11:02
Jövő év november 30-áig meghoszszabbította a Tăriceanu-kabinet a román állampolgárok munkakönyvének leadási határidejét. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány 2008 januárjában kelt határozata szerint valamennyi olyan külföldön vagy belföldön élő román állampolgár, akinek 2001 áprilisa előtt Romániában munkaviszonya volt, köteles az ezt bizonyító munkakönyvét a lakóhelye szerinti nyugdíjbiztosítónak idén november 30-áig leadni. Mindezt az indokolja, hogy Románia 2001-ben tért át a digitális adatnyilvántartásra, így a munkakönyvben szereplő korábbi bejegyzések nem szerepelnek a rendszerben.
A munkaéveket bizonyító dokumentumokról később egy digitális másolat készül, majd ezek egy országos adatbázisba kerülnek, megkönnyítve ezzel az országok közötti adategyeztetést. Az intézkedés elsősorban a külföldön élő román állampolgárokat érinti, miattuk született a mostani halasztás is. „A korábbi döntésről az elvándoroltaknak gyakorlatilag lehetetlen volt tudomást szerezniük, mivel a hatóságok ez irányú kommunikációja igen gyenge volt” – magyarázta a Krónikának csütörtökön Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára, aki lapunknak már korábban megjósolta a munkakönyvek leadási határidejének meghosszabbítását.
Az RMDSZ-es politikus szerint a legutóbbi kormányülésen arról is döntés született, hogy a határozat anyagát eljuttatják több ország romániai nagykövetségére, illetve Románia számos külképviseletére, ahol azok a helyi sajtóban közzéteszik a rendeletet, így remélhetőleg több ember értesülhet majd kötelezettségéről. „Annak ellenére, hogy a román–magyar közös kormányülésen a két ország munkaügyi szakemberei arról is tárgyaltak, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok számára lehetővé teszik azt is, hogy az okirataikat helyben, Románia hivatalos képviseletein vagy az erre a célra létrehozott ügyfélfogadó helyeken is le lehessen adni, az ötletet eddig senki sem karolta fel, így úgy tűnik, ez a lehetőség nem valósul meg – nyilatkozta lapunknak Derzsi Ákos. – Ehhez képest a külföldön élőknek – a határozat szerint – módjukban áll, hogy postán, illetve egy felhatalmazott személy útján küldjék el a dokumentumokat a nyugdíjbiztosítóhoz, bár vitathatatlan, hogy mindkét lehetőség igen nehézkes, és nem utolsósorban költséges megoldás”.
Mivel eredeti példányban kell beszolgáltatni, az államtitkár szerint nem ajánlatos postán elküldeni a dokumentumokat, könnyen megtörténhet ugyanis, hogy a munkaéveket bizonyító okirat elvész, amit utólag szinte lehetetlenség pótolni. A szakpolitikus szerint az sem egyszerűbb megoldás, ha valakit megbíznak az iratok beszolgáltatásával, hiszen a felhatalmazás kizárólag közjegyző által hitelesített, román nyelvű okirat lehet, így az érintett állampolgárnak mindenképpen Romániába kellene utaznia. Lapunk az irányú kérdésére, hogy miért nincs lehetőség az érintett nyugdíjbiztosítók honlapjain tájékozódni, illetve az iratok leadására időpontot egyeztetni, Derzsi úgy reagált, hogy ez mindeddig senkinek nem jutott eszébe. „A jövő hét szerdán esedékes kormányülésen mindenképpen felülvizsgáljuk a határozat módszertanát, kidolgozzuk a részleteket, és a tájékoztatás, illetve a jobb alkalmazhatóság érdekében támogatni fogom az önök által felvetett internetes megoldások bevezetését is” – tette hozzá Derzsi Ákos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok