
2013. február 08., 08:362013. február 08., 08:36
Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ-es honatyák előzetesen jelezték, hogy nem szavazzák meg a büdzsétervezetet, mivel szerintük az nem az ország növekedését célozza meg, ráadásul a kétharmados kormánytöbbség egyetlen módosító indítványukat sem fogadta el. A demokrata-liberálisokat (PDL), illetve a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviselőit annyira felháborította a szerdai vitanapon a Szociálliberális Unió (USL) hozzáállása, hogy egy adott ponton ott is hagyták az üléstermet, ám később visszatértek, s részt vettek a költségvetés megvitatásában.
Victor Ponta miniszterelnök a végszavazást követően megköszönte a képviselőknek és szenátoroknak, hogy elfogadták a büdzsét. „Nem egy tökéletes költségvetés, de ez a legjobb, amink ma lehet. Remélem, hogy a jövő évi büdzsé már ennél jóval jobb lesz” – fogalmazott a kormányfő.
A pénzügyminisztérium honlapján közzétett büdzsétervezet értelmében a kormány azzal számol, hogy az idei év végére a költségvetés deficitje 18,176 milliárd lejre rúg majd, olyan körülmények között, hogy a tervek szerint 98,182 milliárd lej bevételt várnak, miközben a kiadások elérik majd a 116,36 milliárd lejt. A dokumentum értelmében tehát az idei bevételek a Ponta-kabinet várakozásai szerint 6,4 százalékkal haladjak majd meg a tavalyi szintet, miközben a kiadási oldalon a növekedés 10,51 százalékos.
A 2013-as évi társadalombiztosítási költségvetést 310 támogató és 109 ellenszavazattal fogadták el a honatyák. A jogszabálytervezet esetében egyetlen módosító indítványt fogadtak el. Ez azt javasolta, hogy töröljék az előírást, miszerint a fő hitelutalványozó köteles a költségvetés hatálybalépését követő 30 napon belül részletesen közölni a pénzügyminisztériummal, hogy maximálisan hány állást finanszíroznak a társadalombiztosítási büdzséből, illetve beosztásonként mennyi az átlag alapfizetés.
Ez a költségvetés az előzetes számítások szerint 50,995 milliárd lejes bevételre számíthat az idei év folyamán, ami 4,42 százalékkal több, mint a 2012-es szint. A büdzsé 762,1 lejes nyugdíjpontértékkel számol, erre a célra a kormány összesen 49,243 milliárd lejt irányzott elő, ami a bruttó hazai termék (GDP) 7,9 százalékát jelenti. Eközben a munkanélküliek segélyezésére összesen 1,728 milliárd lejt szánnak.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.