
Nem mindegy, mennyit fizetünk majd a télen. Előnyünkre fordíthatjuk a gázár-liberalizációt
Fotó: Haáz Vince
Bár a romániai piacon jelen levő két legnagyobb földgázszolgáltató egyelőre nem készül árat csökkenteni, a piac, illetve egy, a parlament napirendjén levő törvénytervezet rákényszerítheti erre őket.
2020. június 25., 19:462020. június 25., 19:46
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Egy héttel a július 1-jei gázár-liberalizáció előtt a szabályozott 68 lejnél kevesebb megawattóránkénti ár alatt zajlanak a nagykereskedelmi tranzakciók, és bár a két legnagyobb gázszolgáltató – az E.ON és az Engie – nem csökkentette az árait, egyre több más kereskedő hajlandó kisebb árajánlattal előrukkolni.
– igyekezett azonban megnyugtatni a gázszámláik miatt aggodalmaskodókat Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. A Krónika megkeresésére ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a parlamentben szerepel egy tervezet, amely az úgynevezett „windfall tax” bevezetését írja elő, tehát megadóznák a szolgáltatók többletbevételét, ha azt a helyzet kihasználásával szerezték, ezzel is ösztönözve az árcsökkentést. „A gázár alakulása attól is függ, hogy a két nagy szolgáltató konkurenciája hogyan lép fel.
– mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Ugyanakkor a hatóság ár-összehasonlítójában azt tapasztalni, hogy egyre több kereskedő hajlandó jóval alacsonyabb árat ajánlani a nagyokhoz képest, és ezek között a piacra újonnan belépő nagy, tapasztalt vállalatok is vannak. Ezt azért merik meglépni, mert a nagykereskedelmi árak még mindig alacsony szinten vannak, most már a téli időszakra is lehet alacsonyabb áron szerződést kötni, mint a liberalizáció előtt érvényes, szabályozott 68 lej.
A hatóság alelnöke emlékeztetett, hogy jóváhagytak egy szabályzatot, amely kötelezi a földgáztermelőket, hogy bizonyos mennyiségeket piacra dobjanak – hónapos, negyedéves, szezonális és éves – szerződések alapján. Június 18-án volt az első tranzakció a szabályzat értelmében, azóta naponta kötnek szerződéseket. Múlt szerdán az utolsó negyedévre, tehát a téli időszakra 51 lejért szerződték le a földgáz megawattóráját.
A szakember rámutatott, valóban a téli időszakra a legdrágább a földgáz, de még ez jóval alatta marad a lakosság védelmében leszabályozott 68 lejnek. Ugyanakkor a harmadik negyedévre 35 lejen is zárultak tranzakciók.
Ám ez attól függ, milyen erős a két legnagyobb szolgáltató konkurenciája. Ha azok bátran ajánlanak, lakosság pedig nem marad passzív, a nagyok is kénytelenek lesznek árakat csökkenteni, ha meg akarják tartani az ügyfeleiket” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.

Olcsóbban vásárolhatják júliustól a földgázt azok a lakossági fogyasztók, akik most résen vannak, és saját szolgáltatójukon kívül több másik cégtől is kérnek árajánlatot, hogy a legkedvezőbb mellett dönthessenek.
„A parlament ipari bizottságában már tárgyalták azt a tervezetet, amely többletadót róna ki a földgázkereskedőkre, ha nem a saját érdemük alapján jutnak bevételhez” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán. Az ügynevezett „windfall tax” olyan piaci szereplőkre róható ki, akik nem a saját érdemük, hanem a konjunktúra alapján jutnak többletbevételhez. Tekintettel arra, hogy a gázár-liberalizáció egybeesik a drasztikus nagykereskedelmi gázárcsökkenéssel, az ebből szerzett többletbevételt megadózhatják. Ezzel próbálják rávenni a szolgáltatókat az árcsökkenésre, hiszen valószínűleg inkább olcsóbban adják majd a gázt a lakosságnak, mintsem adózzanak.
Nagy-Bege Zoltán dicséretesnek tartja, hogy a tervezetben az is szerepel, az így befolyt adót célirányosan a veszélyeztetett fogyasztók támogatására fordítanák. Bár a kormány arra hivatkozva halogatta a liberalizációt, hogy ki kell dolgoznia egy mechanizmust a veszélyeztetett fogyasztók védelmére, ez a kérdés azóta sem került napirendre.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Mint ismeretes, július elsejétől liberalizálják a romániai földgázpiacot. Nagy-Bege Zoltán ugyanakkor kérdésünkre tisztázta, hogy
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha a fogyasztó talál a piacon egy számára kedvező árajánlatot, bármikor szolgáltatót válthat. Nem kell az egy évet kivárni, különösképpen, ha olyan szerződés van érvényben, mely nincs határidőhöz kötve. „Viszont a szerződést érdemes mindig figyelmesen elolvasni, mert lehetnek benne kötelezettségek” – figyelmeztet Nagy-Bege Zoltán. A hatóság különben arra biztatja a fogyasztókat, hogy nézzenek utána, hasonlítsák össze az ajánlatokat, és válasszák ki a számukra legkedvezőbbet.
Az egyik legnagyobb romániai földgázszolgáltató, az E.ON Románia továbbra is kitart amellett, hogy nem csökkentheti a lakossági földgáz árát a július 1-jei gázár-liberalizáció után – érvelése szerint ennek
Azonban azt sem tartják kizártnak, hogy ez a következő időszakban mégis megtörténik. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a két nagy gázforgalmazó az E.ON és az Engie új ajánlatában is korábbi ár szerepel, tehát nem csökkentettek semmit. Közben Virgil Popescu gazdasági miniszter azt állítja, hogy a gázszámlák értékének a liberalizálást követően 10–15 százalékkal kellene csökkennie.

Virgil Popescu gazdasági és energiaügyi miniszter szerint a romániai gázszolgáltatók visszaélnek domináns piaci helyzetükkel és ismét felszólította őket, hogy a lakossági fogyasztói árat 15-20 százalékkal csökkentsék.
Az E.ON vezetőitől az Agerpres hírügynökség kérdezte meg, mi áll a hátterében annak, hogy nem módosították az árakat. Válaszában a szolgáltató arra hivatkozik, hogy a 2020. július 1. és 2021. június 30. között értékesített gáz végső felhasználói árába beleszámolták a már betározott földgáz árát, valamint annak az árát, amit július 1. utáni időszakban kell felvásárolniuk. Azzal érvelnek, hogy az ajánlatuk tizenkét hónapra stabil árat tartalmaz, ezen az áron biztosítják a téli szükségletet, amikor a költségek is magasabbak, hiszen a megnövekedett fogyasztás mellett a tározókban is tartalékolniuk kell.
Arra is hivatkoznak, hogy az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) arra kötelezte őket, hogy kiküldjék a július 1. utáni időszakra szóló árajánlataikat a mintegy 1,55 millió ügyfelüknek, mielőtt ezeket a mennyiségeket leszerződtették volna. Ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy ha hosszú távra a belső piacról be tudják szerezni a szükséges mennyiséget elfogadható áron, ez a számlákon is megmutatkozik.
„Egy jól működő liberalizált piacon kaphatnak az ügyfelek megfelelő ajánlatokat, és ösztönözheti a befektetőket is” – vélik a szolgáltató vezetői. Arra biztatják ugyanakkor a fogyasztókat, hogy amikor összehasonlítják az ajánlatokat, nézzék meg az ár mellett a szerződés futamát, hogy milyen feltételekkel módosítható, és hogy milyen ügyfélszolgáltatásokat tartalmaz.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!