Erőteljes pénzromlás. Szinte hétről hétre többe kerül a bevásárlás Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Szinte minden jelentősen drágult az elmúlt időszakban, így – az energiaárak kompenzálása és az árplafon bevezetése mellett – felmerült, hogy Románia is alkalmazzon élelmiszerárstopot. Az ársapka a Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint hosszú távon nem hatékony megoldás, de rövid távon az alacsony jövedelműek mindenképpen hálásak lennének egy ilyen döntésért.
2022. február 15., 13:332022. február 15., 13:33
2022. február 15., 13:352022. február 15., 13:35
Amint arról beszámoltunk, folytatódott a pénzromlás Romániában, a decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció 2022 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. A fogyasztói árak 1,5 százalékkal növekedtek múlt hónapban decemberhez képest. A 2021 januárjához viszonyított infláció 8,4 százalékos. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. február – 2022. január) átlagban 5,5 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020. február – 2021. január) képest. A nem élelmiszer-termékek 10,18 százalékkal, az élelmiszerek 7,24 százalékkal, a szolgáltatások pedig 5,66 százalékkal drágultak.
A decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció 2022 januárjában Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A drágulási hullámnak pedig koránt sincs vége. Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken kiadott jelentésében az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedévre pedig 9,6 százalékos inflációt vetít előre.
A folyamatos drágulás láttán az elmúlt hetekben
A PSD-sek ezt követően leszögezték, csakis az érintettekkel konzultálva hoznak döntést a témában, azóta viszont semmiféle konkrét előrelépés nem történt.
Miklós Zoltán képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónika megkeresésére azt mondta, a témáról még nem is zajlanak koalíciós egyeztetések, az erről nyilatkozók sem javasolták az egyeztetések napirendre tűzését.
Az élelmiszerek árának hatósági szabályozása veszélyeztetné a lakosság élelmiszer-ellátását, és ösztönözné a spekulációt – véli a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség.
„Vitatott és összetett téma az alapvető élelmiszerek árának hatósági korlátozása, az úgynevezett ársapka” – szögezte le lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Mint magyarázta,
„Az infláció kiváltó okai is többrétűek, többek között a koronavírus-járvány miatt megváltozott szokások, a különböző kereseti és kínálati sokkok, az energiaárak égbe szökése, illetve a kormányzatok expanzív gazdaságpolitikája, ami arról szól, hogy úgy akarják kirángatni a világot a járvány okozta nehézségekből, hogy masszívan öntik a pénzt a gazdaságba. Emellett az energiaárak emelkedése továbbgyűrűzik minden termék árába, a lakosságot, az alacsony jövedelműeket pedig a leginkább az élelmiszerárak emelkedése érinti, ezzel valamit kell kezdeniük a kormányzatoknak” – vázolta Rácz Béla Gergely.
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette: különböző fiskális és monetáris lehetőségek vannak arra, hogyan lehet az inflációt és ezzel együtt az élelmiszerek drágulását megállítani, ám ezek nem vezetnek azonnali eredményhez. A szakember rámutatott: az alapkamat-emelés az egyik ilyen eszköz, a nemzeti bankok ezt folyamatosan és lassan meglépik.
Lehetne továbbá szubvencionálni bizonyos termelőket vagy termékeket, de ez rendkívül bonyolult, tehát elfogytak a lehetőségek, ezért sokan „utolsó mentsvárként” tekintenek az árstopra, hiszen erre Európa több országában van példa.
„A kormányzatnak annyi szerepe kellene legyen, hogy ahol működik a piac, őrizze a versenyt és a piaci folyamatokat, s csak akkor szóljon bele a gazdaság működésébe, ha különböző piaci kudarcok vannak” – részletezte a Kolozsváron RMDSZ-es tanácsosként is tevékenykedő közgazdász. Hozzátette:
Mint a közgazdász magyarázta, az árkompenzációt általában csak rövid ideig, legtöbb 90 napra vezetik be. Ez a kereskedőknek veszteséget generálhat, amit a kisboltok sínylenek meg leginkább. Az áruházláncok ugyanis nemzetközi nagyvállalatokhoz tartoznak, erősebb az alkupozíciójuk a beszállítóikkal, könnyebben lenyelik a veszteséget, vagy azt jobban szét tudják szórni a többi terméken. Egy nagyáruház rengeteg terméket forgalmaz, ha mindegyikre csak 0,1 banit terhel az élelmiszereken elveszített bevételből, már tompítja a veszteséget.
Fotó: Gábos Albin
„Fontos szempont, hogy milyen élelmiszerekre, hogyan határozzák meg az árstopot, hiszen például, ha a csirkemellre alkalmazzák, a csirkecombra, csirkefarhátra már nem, akkor a csirkemell olcsóbb lesz, mindenki azt vásárolja majd, és akkor a termelők mihez kezdenek a többi részével. Ez fennakadást okozhat a termelőknél” – fogalmazta meg egyúttal az egyetemi oktató. Leszögezte ugyanakkor: ha elméletileg levezetik, akár élelmiszerhiányt is okozhat, amint Florin Cîțu liberális pártelnök mondta, de a gyakorlatban egy 90 napos szabályozás még nem vezet eddig.
Rácz Béla Gergely meglátása szerint az árstopnak akkor tud hatása lenni, ha feltételezzük, hogy 90 nap után az alapanyagok, a termékek ára magától is csökken, tehát az intézkedés a legmagasabb árakat tompítja, levágva annak a csúcsát.
– mutatott rá a szakértő. A BBTE oktatója ugyanakkor úgy véli: egy ilyen döntés nem jó üzenet a kormány gazdaságpolitikájáról. „Ha ez a módszer valóban működne, egyik napról a másikra fel lehetne számolni a szegénységet a világban azzal, hogy a kormányzatok olyan árakat állapítanak meg, hogy mindenki meg tudja vásárolni a termékeket. Csakhogy a gazdaság nem erről szól, az árak rengeteg információt közvetítenek, többek között arról, mennyi szükséges bizonyos termékből, ahhoz képest, hogy mennyi van belőle.
Ezek a gazdasági összefüggések, a kereslet-kínálat érvényesülése szavatolja, hogy a világban a szűkösség ellenére is van egyfajta egyensúly. Ha ez megszűnik, a szűkösséget nem oldjuk meg, ám egyéb problémákat generálunk” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!