Erőteljes pénzromlás. Szinte hétről hétre többe kerül a bevásárlás Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Szinte minden jelentősen drágult az elmúlt időszakban, így – az energiaárak kompenzálása és az árplafon bevezetése mellett – felmerült, hogy Románia is alkalmazzon élelmiszerárstopot. Az ársapka a Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint hosszú távon nem hatékony megoldás, de rövid távon az alacsony jövedelműek mindenképpen hálásak lennének egy ilyen döntésért.
2022. február 15., 13:332022. február 15., 13:33
2022. február 15., 13:352022. február 15., 13:35
Amint arról beszámoltunk, folytatódott a pénzromlás Romániában, a decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció 2022 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. A fogyasztói árak 1,5 százalékkal növekedtek múlt hónapban decemberhez képest. A 2021 januárjához viszonyított infláció 8,4 százalékos. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. február – 2022. január) átlagban 5,5 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020. február – 2021. január) képest. A nem élelmiszer-termékek 10,18 százalékkal, az élelmiszerek 7,24 százalékkal, a szolgáltatások pedig 5,66 százalékkal drágultak.
A decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció 2022 januárjában Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A drágulási hullámnak pedig koránt sincs vége. Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken kiadott jelentésében az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedévre pedig 9,6 százalékos inflációt vetít előre.
A folyamatos drágulás láttán az elmúlt hetekben
A PSD-sek ezt követően leszögezték, csakis az érintettekkel konzultálva hoznak döntést a témában, azóta viszont semmiféle konkrét előrelépés nem történt.
Miklós Zoltán képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónika megkeresésére azt mondta, a témáról még nem is zajlanak koalíciós egyeztetések, az erről nyilatkozók sem javasolták az egyeztetések napirendre tűzését.
Az élelmiszerek árának hatósági szabályozása veszélyeztetné a lakosság élelmiszer-ellátását, és ösztönözné a spekulációt – véli a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség.
„Vitatott és összetett téma az alapvető élelmiszerek árának hatósági korlátozása, az úgynevezett ársapka” – szögezte le lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Mint magyarázta,
„Az infláció kiváltó okai is többrétűek, többek között a koronavírus-járvány miatt megváltozott szokások, a különböző kereseti és kínálati sokkok, az energiaárak égbe szökése, illetve a kormányzatok expanzív gazdaságpolitikája, ami arról szól, hogy úgy akarják kirángatni a világot a járvány okozta nehézségekből, hogy masszívan öntik a pénzt a gazdaságba. Emellett az energiaárak emelkedése továbbgyűrűzik minden termék árába, a lakosságot, az alacsony jövedelműeket pedig a leginkább az élelmiszerárak emelkedése érinti, ezzel valamit kell kezdeniük a kormányzatoknak” – vázolta Rácz Béla Gergely.
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette: különböző fiskális és monetáris lehetőségek vannak arra, hogyan lehet az inflációt és ezzel együtt az élelmiszerek drágulását megállítani, ám ezek nem vezetnek azonnali eredményhez. A szakember rámutatott: az alapkamat-emelés az egyik ilyen eszköz, a nemzeti bankok ezt folyamatosan és lassan meglépik.
Lehetne továbbá szubvencionálni bizonyos termelőket vagy termékeket, de ez rendkívül bonyolult, tehát elfogytak a lehetőségek, ezért sokan „utolsó mentsvárként” tekintenek az árstopra, hiszen erre Európa több országában van példa.
„A kormányzatnak annyi szerepe kellene legyen, hogy ahol működik a piac, őrizze a versenyt és a piaci folyamatokat, s csak akkor szóljon bele a gazdaság működésébe, ha különböző piaci kudarcok vannak” – részletezte a Kolozsváron RMDSZ-es tanácsosként is tevékenykedő közgazdász. Hozzátette:
Mint a közgazdász magyarázta, az árkompenzációt általában csak rövid ideig, legtöbb 90 napra vezetik be. Ez a kereskedőknek veszteséget generálhat, amit a kisboltok sínylenek meg leginkább. Az áruházláncok ugyanis nemzetközi nagyvállalatokhoz tartoznak, erősebb az alkupozíciójuk a beszállítóikkal, könnyebben lenyelik a veszteséget, vagy azt jobban szét tudják szórni a többi terméken. Egy nagyáruház rengeteg terméket forgalmaz, ha mindegyikre csak 0,1 banit terhel az élelmiszereken elveszített bevételből, már tompítja a veszteséget.
Fotó: Gábos Albin
„Fontos szempont, hogy milyen élelmiszerekre, hogyan határozzák meg az árstopot, hiszen például, ha a csirkemellre alkalmazzák, a csirkecombra, csirkefarhátra már nem, akkor a csirkemell olcsóbb lesz, mindenki azt vásárolja majd, és akkor a termelők mihez kezdenek a többi részével. Ez fennakadást okozhat a termelőknél” – fogalmazta meg egyúttal az egyetemi oktató. Leszögezte ugyanakkor: ha elméletileg levezetik, akár élelmiszerhiányt is okozhat, amint Florin Cîțu liberális pártelnök mondta, de a gyakorlatban egy 90 napos szabályozás még nem vezet eddig.
Rácz Béla Gergely meglátása szerint az árstopnak akkor tud hatása lenni, ha feltételezzük, hogy 90 nap után az alapanyagok, a termékek ára magától is csökken, tehát az intézkedés a legmagasabb árakat tompítja, levágva annak a csúcsát.
– mutatott rá a szakértő. A BBTE oktatója ugyanakkor úgy véli: egy ilyen döntés nem jó üzenet a kormány gazdaságpolitikájáról. „Ha ez a módszer valóban működne, egyik napról a másikra fel lehetne számolni a szegénységet a világban azzal, hogy a kormányzatok olyan árakat állapítanak meg, hogy mindenki meg tudja vásárolni a termékeket. Csakhogy a gazdaság nem erről szól, az árak rengeteg információt közvetítenek, többek között arról, mennyi szükséges bizonyos termékből, ahhoz képest, hogy mennyi van belőle.
Ezek a gazdasági összefüggések, a kereslet-kínálat érvényesülése szavatolja, hogy a világban a szűkösség ellenére is van egyfajta egyensúly. Ha ez megszűnik, a szűkösséget nem oldjuk meg, ám egyéb problémákat generálunk” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!