2009. március 10., 10:112009. március 10., 10:11
Mirow ezzel összefüggésben úgy vélte: kívánatos lenne például a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna Kelet-Európa stabilizálásához – hangoztatta az EBRD elnöke.
A német üzleti lap emlékeztetett arra, hogy az európai állam- és kormányfők a közelmúltban tartott rendkívüli csúcstalálkozón első ízben tanácskoztak az eurócsatlakozás idejének esetleges lerövidítéséről, de semmifajta döntést nem hoztak. Az újság szerint Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke nyitottnak mutatkozott egy lerövidített eurócsatlakozási folyamattal szemben, de mindketten határozottan állást foglaltak az ellen, hogy enyhítsék az euróövezetbe való felvétel feltételeit.
Thomas Mirow egyidejűleg az Európai Központi Bankot Kelet-Európa megsegítésére szólította fel. Úgy vélte, fontos lépés lenne, ha az Európai Központi Bank pótlólagos euróhitel-kerettel (devizacsere-lehetőséggel) segítené a kelet-európai országokat. A központi bank ilyen jellegű hitelei eddig csak kevés kelet-európai ország számára álltak rendelkezésre, s ezen Mirow szerint változtatni kell. Az EBRD elnöke – mint a Handelsblatt írta – ezzel a felhívással arra reagált, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozójukon elutasították a külön kelet-európai segítségnyújtást.
Mirow az interjúban kijelentette: ha a helyi bankok a tőkepiacon érvényes szerződéses feltételek mellett nem képesek a refinanszírozásra, az EBRD-nek és más nemzetközi pénzintézeteknek továbbra is hitelcsomagokkal kell közbelépniük. A jelenlegi 25 milliárd eurós program a bankszektor számára kizárólag a mérlegstruktúrák erősítését és a beruházási célkitűzések támogatását irányozza elő, s csakis egy időben korlátozott „finanszírozási híd” lehet.
Az EBRD vezetője szerint a magas kockázati összegek miatt számos kelet-európai vállalat hitelezése csaknem teljes mértékben megszűnt. „A hitelszűke Kelet-Európában nagy méreteket öltött” – tette hozzá. Az EBRD elnöke úgy vélte, hogy a jelenlegi válság ellenére Kelet-Európa továbbra is nagy növekedési esélyekkel rendelkező jövőpiac.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a Boc-kormány szeretné fölgyorsítani az ország eurózónához való csatlakozását. Emil Boc miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, már elkészült a 2014-es csatlakozást előirányzó stratégia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok