
Fotó: Agerpres
3,4 százalékosra rontotta a román költségvetési deficit 2008-as mértékére vonatkozó várakozásokat az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott előrejelzésében. Az ESA 95-ös európai szabvány szerinti értékelés alapján a várható költségvetési hiány a korábbi 2,9 százalék helyett a hazai össztermék (GDP) 3,4 százaléka lesz. Nem kedvezőbbek a jövőbeni kilátások sem: a 2009-es költségvetési hiány mértékét 3,7-ről 4,1 százalékra, a 2010-esét pedig 3,8 százalékosra teszi. Összehasonlításképp: a tavalyi évben a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány 2,6 százalékos volt. A reálbérek növekedésére vonatkozó kilátás viszont pozitív. A tavaszi 10,4 helyett 13,6 százalékos lesz, ami a legmagasabb az EU-ban. A jövő évi kilátást viszont 11,3-ról 9,1 százalékra rontották. Az idei infláció várható mértékét 7,8 százalékra becsülik, 2009-re pedig 5,7 százalékra. Várhatóan 4,74 százalékosra csökken viszont jövőre a gazdaság növekedése.
„A fiskális politika tovább enyhül, ezért a 2007-es költségvetési hiány várhatóan tovább mélyül 2008-ban. A kormány több költségvetés-kiegészítést hajtott végre, amelyek nyomán az illetékekből származó többletbevételeket zömmel a költekezések fedezésére fordították, így többek között a közalkalmazotti bérek és a szociális támogatások növelésére” – áll az Európai Bizottság indoklásában. Brüsszel figyelmeztet: a költségvetési hiány még az előrejelzettnél is nagyobb lehet, ha a fiskális politika nem szigorodik, miközben a makrogazdasági tények, az ország sebezhetősége megszorításokat tesz indokolttá.
A bizottság három fő veszélyforrást említ. Az első ezek közül a közalkalmazotti bérek esetleges további emelése, amely a vártnál magasabb lehet, amennyiben hatályba lép a pedagógusok 50 százalékos béremelését rögzítő törvény. A második veszélyforrás a bevételek csökkenéséhez kapcsolódik, amelyet a gazdaság teljesítményének csökkenése idézhet elő, a harmadik pedig az állami kiadások növekedéséhez, amelyhez elsősorban a 2008-as és a 2009-es választási kampány járul hozzá, azaz a kampányosztogatás veszélyeire hívják fel a figyelmet.
A kormány által múlt héten elfogadott költségvetés csupán 2 százalékos hiánnyal számol a 2009-es évre, ám ezt az adatot elemzők irreálisnak tartják, mivel a kabinet a valóban várhatónál lényegesen magasabb államháztartási bevételekkel számolt.
B. L.
Isărescu: csökkenő infláció
Az infláció éves szintje csökkenő tendenciát mutat a kitűnő mezőgazdasági termés következtében, ám a béremelések lehetősége jelentős inflációs nyomást gerjeszt – jelentette ki tegnap elemzésében Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. A bankelnök szerint 6,7 százalékos infláció várható idén, és az Európai Bizottsághoz hasonlóan ő is a gazdasági növekedés csökkenésével számol.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.