
Fotó: Rompres
a földgáz nem kerül ugyanannyiba minden tagállamban, van olyan ország, ahol ezer köbméter földgáz ára hatszáz euró. „A gond az előállítási és az értékesítési ár közötti különbséggel van. Amennyiben a fogyasztói ár alacsonyabb az előállításinál, azt jelenti, hogy a közvetett támogatás gyakorlata áll fenn, azaz az állam finanszírozza az országban működő gázszolgáltatókat, ez pedig ellentétes az uniós joganyaggal. Amennyiben beigazolódik, hogy így van, az EB mérlegelni fogja a szabálysértési eljárás beindítását Románia ellen” – jelentette ki a biztos.
Mint arról beszámoltunk, az EB először januárban jelezte, hogy Romániának – az uniós csatlakozási tárgyalások alkalmával megfogalmazott vállalás értelmében – év végéig hozzá kell igazítania a földgáz árát az uniós követelményekhez, ami gyakorlatilag az energiahordozó-piac liberalizációját jelenti.
Ferran Tardellas, az EB szóvivője elmondta, Bukarestnek be kell tartania azon ígéreteket, amelyeket az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon tett, és amelyek értelmében azonos szintre hozza az országban kitermelt földgáz árát az importból származóéval. Románia jelenleg a földgázszükséglet 38,31 százalékát fedezi importból. Az országban jórészt a Romgaz és a Petrom által kitermelt földgáz ezer köbméterenkénti ára 180 dollár, míg a külföldié lényegesen magasabb, 370 dollár. Tardellas szerint az EB számára elfogadhatatlan az az érvelés, hogy Románia földgázkitermelő ország, így a belföldi fogyasztásra szánt energiahordozó árát alacsonyan tarthatja, mivel a csatlakozási tárgyalások során vállalta, hogy a csatlakozást követően az európai szintre emeli az árakat. A román vállalás értelmében a piacot oly módon liberalizálják, hogy 2009. január elsejére ne legyen különbség a hazai és az importföldgáz ára között.
Tardellas ugyanakkor közölte, hogy az EB elfogadja az alacsony jövedelmű fogyasztóknak nyújtott árkedvezményeket, amennyiben az erre vonatkozó terveket előzetesen bemutatják a brüsszeli illetékeseknek, és azok jóváhagyják. „Az áraknak tükrözniük kell a kereslet és a kínálat viszonyát állami szubvenció nélkül. Az egyetlen támogatási forma az alacsony jövedelmű fogyasztók védelme” – szögezte le Tardellas. A szóvivő elmagyarázta, miért szükséges a hazai termelésű földgáz árának fölemelése: a külföldi szolgáltatók nem tudnak belépni a román piacra, mivel nem képesek versenyezni az itteni, a piacinál lényegesen alacsonyabb árakkal.
Mint arról beszámoltunk, legutóbb február elsején emelkedett a földgáz ára átlagosan 8,5 százalékkal. A hazai kitermelésű földgáz ára az eddigi ezer köbméterenkénti 470 lejről 495 lejre emelkedett. Az Országos Energiaügyi Hatóság szerint ugyanakkor ebből az – ötszázalékos – emelésből a fogyasztók csupán 1,5 százalékot érzékelnek majd.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.