„Románia többet termelt az első negyedévben, mint 2000-ben a teljes év alatt” – magyarázta a tárcavezető. Az elemzők 6,4 százalékot vártak.
A növekedés motorja az építkezések és a belföldi fogyasztás megugrása volt, miközben a lakossági megtakarítások 45 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az export növekedése, illetve az import lassulása alapján remélhető, hogy a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya csökkenni fog a tavalyi 14 százalékról. Az államháztartás többlete a GDP 0,14 százaléka volt január–április között, a kormány az év egészében 2,3 százalékos hiányt vár. A bevételek a GDP 14,1 százalékát tették ki, egy évvel korábban 9,8 százalékát.
Gazdasági elemzők szerint azonban arra is van esély, hogy az első negyedévi növekedés kiemelkedő maradjon az egész év alatt, mivel az erőteljesen indult gazdaság márciusban kissé megtorpant.
A Román Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésében 5,9-ről hat százalékra emelte ez évi inflációs rátát, a 2009-es évet illető előrejelzéseit pedig a becsült 3,9-ről 3,4 százalékra csökkentette. Az alacsony inflációnak legfőbb veszélyét a lejnek a külföldi piacok miatti ingadozása, a termeléshez viszonyított túl magas bérezés, valamint a választási évben ígért gazdaságpolitikának enyhülése jelentheti.
Ez évre Romániában 7,8–8 milliárd euróra becsülik a külföldi befektetések összegét, ami az év első két hónapjában már elérte az 1,2 milliárd eurót.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.