2008. május 02., 00:002008. május 02., 00:00
Csak az elmúlt évben a maláta tonnánkénti ára 275 euróról 550 euróra növekedett, míg a komló tonnája 60–70 euróról 500 euróra szökött fel ugyanabban az idõszakban. A számítások szerint a belföldi piacon jelen lévõ termelõknek 2007 során mintegy 50 millió euróval többet kellett költeniük a nyersanyagok beszerzésére.
A romániai piacon szereplõ sörgyártók közül a Stella Artois, a Leffe, a Beck’s és Brahma márkákat birtokló belga InBev cégcsoport vezetõi jelentették be áremelési szándékukat elsõként. A drágítás mértékérõl nem számoltak be, de feltehetõen legtöbb tízszázalékos áremelkedésre számíthatunk. Carlos Brito, a csoport tulajdonosa és ügyvezetõje szerint az ágazat egésze jelentõs nyomás alatt van a gabonahiány miatt, ami máris komoly veszteségekhez vezetett, de kisebb drágításokkal kezelni tudják a helyzetet anélkül, hogy az eladási mutatók jelentõsen csökkennének.
A komló és a maláta drágulása ugyanakkor módosította azokat a számításokat is, amelyek alapján a két alapanyag beszerzési árát figyelembe vették a végtermék ellenértékének meghatározásakor. Míg 2007 elején az elõbbiek beszerzési ára 20–25 százalékban határozta meg a sör árát, addig ez az arány mostanra elérte a 45 százalékot.
A sör ára tavaly 6-7 százalékkal emelkedett a jövedéki adó növekedésével egy idõben. Az akkori emelés ugyanakkor alatta maradt annak az árnövelésnek, amit az éves infláció indokolt volna. A Romániai Sörgyártók Egyesületének közlése szerint az idénre beígért drágulás elõre látható volt, mivel a sör ára legutóbb a jövedéki adók növekedése után ugrott valamelyest, és azóta meglehetõsen hosszú idõ telt el.
Egyébként több jelentõs romániai gyártó számításba vette már az esetleges drágítást, így a United Romanian Breweries Bereprod Rt. vezérigazgatója, Shachar Shaine már 2008 januárjában elõrevetítette a 10 százalékos áremelkedést. A kisebb belföldi gyártók illetékesei ugyanakkor úgy vélték, a piacvezetõk által bejelentett 10 százalékos drágulás csak irányadó, ennél nagyobb mértékûre is számítani lehet, tekintve az egyre növekvõ keresletet. Emellett többen úgy tartották, hogy a komló és a maláta árának megugrása valójában indokolatlan, viszont a gyártóknak fel kell készülniük a veszteségeik mérséklésére.
A sör belföldi piaca a múlt évben elérte az egymilliárd eurós forgalmat, ami a termelés szempontjából 19,4 millió hektolitert jelent. A legjelentõsebb szereplõk a multinacionális vállalatok, cégcsoportok, mint a Heineken, az InBev, az URBB és az Ursus Breweries, amelyek a piac mintegy 80 százalékát uralják. A belföldi termelõket a European Food, a Bere Azuga, a Robema és a Bermas képviselik.
Romániában a lakosság fejenként átlagban 100 liter sört fogyaszt el évente, míg Németországban ez az arány 108 liter, Ausztriában pedig 110 liter.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.