Drágábban autózunk. Több tényező miatt is nő az üzemanyagok ára
Fotó: Kristó Róbert
A jövedéki adó emelése miatt számos termékért többet kell fizetnünk 2019. január elsejétől. Az üzemanyagok árának emelkedése pedig további drágulásokhoz vezethet.
2019. január 04., 07:212019. január 04., 07:21
Drágulási lavinát indíthat el az üzemanyagok árának emelkedése, a benzin és a gázolaj a jövedéki adó emelése nyomán drágul, ahogyan a villanyáram, a szeszes italok és a dohányipari termékek is. A jövedéki adót a kormány az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően az inflációs rátával igazította ki, az új adószint pedig 2019. január elsejétől lépett hatályba.
A pénzügyminisztérium által kiadott dokumentum értelmében az idei év első napjától az ólommentes benzin jövedéki adója 1000 literenként 2038 lejre nő az eddigi 1976 lejről, a gázolajé pedig 1838 lejről 1896 lejre emelkedik. Ha csak ezeket vesszük figyelembe, úgy az Economica.net gazdasági hírportál számításai szerint
A kormány ugyanis 2019. január elsejétől előírja, hogy magasabb legyen a biokomponens aránya az üzemanyagokban: a benzin esetében a jelenlegi 4,5 százalékról 8 százalékra kell emelni a bioetanol mennyiségét, a gázolajnál pedig 5 százalékról 6,5 százalékra kell növelni a biodízel arányát.
Mint ismeretes, Románia egy évvel elhalasztotta ennek az intézkedésnek a gyakorlatba ültetését. A kőolajipari vállalatok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy emiatt fog-e nőni az üzemanyagok ára a töltőállomásokon. A finomító ágazathoz közelálló források viszont az ősszel arról beszéltek, hogy a biokomponens arányának a növelése tonnánként 30–40 dolláros plusz költséggel jár, ami az akkori számítások szerint a benzinkutakon literenként 10 banis drágulást hozhat.
Az Oil Bulletin legfrissebb, tavaly december 17-ei adatokat górcső alá vevő jelentése szerint Romániában a benzin literenkénti átlagára 1,09 euró volt, ez a második legalacsonyabb az Európai Unióban Bulgária után, ahol az ár 1 euró körül alakul, és azonos a Magyarországon gyakorolt árszinttel. A gázolaj átlagára 1,17 euró/liter, ennél olcsóbban Bulgáriában, Litvániában, Luxemburgban és Spanyolországban tankolhatunk. Eközben
a nem kereskedelmi felhasználású áram ára pedig 4,74 lejről 4,89 lejre emelkedik. Drágul a fűtéshez használt cseppfolyós gáz is, miután jövedéki adója tonnánként 537 lejről 555 lejre nő.
Január elsejétől nőtt a szeszes italok és a dohányipari termékek jövedéki adója is. A sör a hektoliterenkénti adója 3,3 lejről 3,4 lejről nőtt, a habzó boroké 47,35 lejről 48,89 lejre, a boroké és köztes termékeké pedig 396,84 lejről 409,34 lejre emelkedett. Az etilalkoholnál 3300 lejről 3411 lejre nőtt az adó, a kistermelőknek pedig a korábbi 1653 lej helyett 1705 lejt kell adózniuk minden hektoliter után.
Miután januártól 448,74 lejről 483,74 lejre nőtt az ezer cigaretta után befizetendő jövedéki adó, a számítások szerint a dobozár 0,7 lejjel emelkedik.
Sokat költünk szeszes italra
Európai viszonylatban Romániában nőtt a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékról 2,7 százalékra a szeszes italra fordított összegek aránya a fogyasztásra fordított kiadásokból a 2007–2017-es időszakban. Portugália a második, ahol 1,1 százalékról 1,4 százalékra nőtt az arány – közölte az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatala által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint eközben Bulgáriában 3 százalékról 1,7 százalékra, Litvániában 4,7 százalékról 4 százalékra, Finnországban pedig 3,3 százalékról 2,8 százalékra csökkent az alkoholra fordított összeg. 2017-ben az európai polgárok a fogyasztási kiadások 1,6 százalékát költötték szeszes italra, ami meghaladja a 130 milliárd eurót, és az EU bruttó hazai termékének (GDP) 0,9 százalékára rúg. Egy főre 300 euró jut, az összegben azonban nincs benne a vendéglőkben és szállodákban értékesített szeszes italokból befolyt pénz. Arányaiban az észtek költik a legtöbbet alkoholra, ott ez eléri az 5,2 százalékot, majd Lettország (4,9%), Litvánia (4%), Lengyelország (3,5%), Csehország (3,3%) Magyarország (3%) és Finnország (2,8%) következik.Az ellenkező póluson Spanyolországot (0,8%), Görögországot és Olaszországot (0,9%), Németországot, Ausztriát és Portugáliát (1,4%) találjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!