Drágábban autózunk. Több tényező miatt is nő az üzemanyagok ára
Fotó: Kristó Róbert
A jövedéki adó emelése miatt számos termékért többet kell fizetnünk 2019. január elsejétől. Az üzemanyagok árának emelkedése pedig további drágulásokhoz vezethet.
2019. január 04., 07:212019. január 04., 07:21
Drágulási lavinát indíthat el az üzemanyagok árának emelkedése, a benzin és a gázolaj a jövedéki adó emelése nyomán drágul, ahogyan a villanyáram, a szeszes italok és a dohányipari termékek is. A jövedéki adót a kormány az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően az inflációs rátával igazította ki, az új adószint pedig 2019. január elsejétől lépett hatályba.
A pénzügyminisztérium által kiadott dokumentum értelmében az idei év első napjától az ólommentes benzin jövedéki adója 1000 literenként 2038 lejre nő az eddigi 1976 lejről, a gázolajé pedig 1838 lejről 1896 lejre emelkedik. Ha csak ezeket vesszük figyelembe, úgy az Economica.net gazdasági hírportál számításai szerint
A kormány ugyanis 2019. január elsejétől előírja, hogy magasabb legyen a biokomponens aránya az üzemanyagokban: a benzin esetében a jelenlegi 4,5 százalékról 8 százalékra kell emelni a bioetanol mennyiségét, a gázolajnál pedig 5 százalékról 6,5 százalékra kell növelni a biodízel arányát.
Mint ismeretes, Románia egy évvel elhalasztotta ennek az intézkedésnek a gyakorlatba ültetését. A kőolajipari vállalatok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy emiatt fog-e nőni az üzemanyagok ára a töltőállomásokon. A finomító ágazathoz közelálló források viszont az ősszel arról beszéltek, hogy a biokomponens arányának a növelése tonnánként 30–40 dolláros plusz költséggel jár, ami az akkori számítások szerint a benzinkutakon literenként 10 banis drágulást hozhat.
Az Oil Bulletin legfrissebb, tavaly december 17-ei adatokat górcső alá vevő jelentése szerint Romániában a benzin literenkénti átlagára 1,09 euró volt, ez a második legalacsonyabb az Európai Unióban Bulgária után, ahol az ár 1 euró körül alakul, és azonos a Magyarországon gyakorolt árszinttel. A gázolaj átlagára 1,17 euró/liter, ennél olcsóbban Bulgáriában, Litvániában, Luxemburgban és Spanyolországban tankolhatunk. Eközben
a nem kereskedelmi felhasználású áram ára pedig 4,74 lejről 4,89 lejre emelkedik. Drágul a fűtéshez használt cseppfolyós gáz is, miután jövedéki adója tonnánként 537 lejről 555 lejre nő.
Január elsejétől nőtt a szeszes italok és a dohányipari termékek jövedéki adója is. A sör a hektoliterenkénti adója 3,3 lejről 3,4 lejről nőtt, a habzó boroké 47,35 lejről 48,89 lejre, a boroké és köztes termékeké pedig 396,84 lejről 409,34 lejre emelkedett. Az etilalkoholnál 3300 lejről 3411 lejre nőtt az adó, a kistermelőknek pedig a korábbi 1653 lej helyett 1705 lejt kell adózniuk minden hektoliter után.
Miután januártól 448,74 lejről 483,74 lejre nőtt az ezer cigaretta után befizetendő jövedéki adó, a számítások szerint a dobozár 0,7 lejjel emelkedik.
Sokat költünk szeszes italra
Európai viszonylatban Romániában nőtt a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékról 2,7 százalékra a szeszes italra fordított összegek aránya a fogyasztásra fordított kiadásokból a 2007–2017-es időszakban. Portugália a második, ahol 1,1 százalékról 1,4 százalékra nőtt az arány – közölte az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatala által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint eközben Bulgáriában 3 százalékról 1,7 százalékra, Litvániában 4,7 százalékról 4 százalékra, Finnországban pedig 3,3 százalékról 2,8 százalékra csökkent az alkoholra fordított összeg. 2017-ben az európai polgárok a fogyasztási kiadások 1,6 százalékát költötték szeszes italra, ami meghaladja a 130 milliárd eurót, és az EU bruttó hazai termékének (GDP) 0,9 százalékára rúg. Egy főre 300 euró jut, az összegben azonban nincs benne a vendéglőkben és szállodákban értékesített szeszes italokból befolyt pénz. Arányaiban az észtek költik a legtöbbet alkoholra, ott ez eléri az 5,2 százalékot, majd Lettország (4,9%), Litvánia (4%), Lengyelország (3,5%), Csehország (3,3%) Magyarország (3%) és Finnország (2,8%) következik.Az ellenkező póluson Spanyolországot (0,8%), Görögországot és Olaszországot (0,9%), Németországot, Ausztriát és Portugáliát (1,4%) találjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!