Drágábban autózunk. Több tényező miatt is nő az üzemanyagok ára
Fotó: Kristó Róbert
A jövedéki adó emelése miatt számos termékért többet kell fizetnünk 2019. január elsejétől. Az üzemanyagok árának emelkedése pedig további drágulásokhoz vezethet.
2019. január 04., 07:212019. január 04., 07:21
Drágulási lavinát indíthat el az üzemanyagok árának emelkedése, a benzin és a gázolaj a jövedéki adó emelése nyomán drágul, ahogyan a villanyáram, a szeszes italok és a dohányipari termékek is. A jövedéki adót a kormány az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően az inflációs rátával igazította ki, az új adószint pedig 2019. január elsejétől lépett hatályba.
A pénzügyminisztérium által kiadott dokumentum értelmében az idei év első napjától az ólommentes benzin jövedéki adója 1000 literenként 2038 lejre nő az eddigi 1976 lejről, a gázolajé pedig 1838 lejről 1896 lejre emelkedik. Ha csak ezeket vesszük figyelembe, úgy az Economica.net gazdasági hírportál számításai szerint
A kormány ugyanis 2019. január elsejétől előírja, hogy magasabb legyen a biokomponens aránya az üzemanyagokban: a benzin esetében a jelenlegi 4,5 százalékról 8 százalékra kell emelni a bioetanol mennyiségét, a gázolajnál pedig 5 százalékról 6,5 százalékra kell növelni a biodízel arányát.
Mint ismeretes, Románia egy évvel elhalasztotta ennek az intézkedésnek a gyakorlatba ültetését. A kőolajipari vállalatok egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy emiatt fog-e nőni az üzemanyagok ára a töltőállomásokon. A finomító ágazathoz közelálló források viszont az ősszel arról beszéltek, hogy a biokomponens arányának a növelése tonnánként 30–40 dolláros plusz költséggel jár, ami az akkori számítások szerint a benzinkutakon literenként 10 banis drágulást hozhat.
Az Oil Bulletin legfrissebb, tavaly december 17-ei adatokat górcső alá vevő jelentése szerint Romániában a benzin literenkénti átlagára 1,09 euró volt, ez a második legalacsonyabb az Európai Unióban Bulgária után, ahol az ár 1 euró körül alakul, és azonos a Magyarországon gyakorolt árszinttel. A gázolaj átlagára 1,17 euró/liter, ennél olcsóbban Bulgáriában, Litvániában, Luxemburgban és Spanyolországban tankolhatunk. Eközben
a nem kereskedelmi felhasználású áram ára pedig 4,74 lejről 4,89 lejre emelkedik. Drágul a fűtéshez használt cseppfolyós gáz is, miután jövedéki adója tonnánként 537 lejről 555 lejre nő.
Január elsejétől nőtt a szeszes italok és a dohányipari termékek jövedéki adója is. A sör a hektoliterenkénti adója 3,3 lejről 3,4 lejről nőtt, a habzó boroké 47,35 lejről 48,89 lejre, a boroké és köztes termékeké pedig 396,84 lejről 409,34 lejre emelkedett. Az etilalkoholnál 3300 lejről 3411 lejre nőtt az adó, a kistermelőknek pedig a korábbi 1653 lej helyett 1705 lejt kell adózniuk minden hektoliter után.
Miután januártól 448,74 lejről 483,74 lejre nőtt az ezer cigaretta után befizetendő jövedéki adó, a számítások szerint a dobozár 0,7 lejjel emelkedik.
Sokat költünk szeszes italra
Európai viszonylatban Romániában nőtt a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékról 2,7 százalékra a szeszes italra fordított összegek aránya a fogyasztásra fordított kiadásokból a 2007–2017-es időszakban. Portugália a második, ahol 1,1 százalékról 1,4 százalékra nőtt az arány – közölte az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatala által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint eközben Bulgáriában 3 százalékról 1,7 százalékra, Litvániában 4,7 százalékról 4 százalékra, Finnországban pedig 3,3 százalékról 2,8 százalékra csökkent az alkoholra fordított összeg. 2017-ben az európai polgárok a fogyasztási kiadások 1,6 százalékát költötték szeszes italra, ami meghaladja a 130 milliárd eurót, és az EU bruttó hazai termékének (GDP) 0,9 százalékára rúg. Egy főre 300 euró jut, az összegben azonban nincs benne a vendéglőkben és szállodákban értékesített szeszes italokból befolyt pénz. Arányaiban az észtek költik a legtöbbet alkoholra, ott ez eléri az 5,2 százalékot, majd Lettország (4,9%), Litvánia (4%), Lengyelország (3,5%), Csehország (3,3%) Magyarország (3%) és Finnország (2,8%) következik.Az ellenkező póluson Spanyolországot (0,8%), Görögországot és Olaszországot (0,9%), Németországot, Ausztriát és Portugáliát (1,4%) találjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!