Átlagosan 10 és 25 százalék közötti értékkel drágulhatnak az idei év végéig a különböző élelmiszerek – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Viorel Matei, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szervezetének (FNPAR) elnöke, aki szerint a leginkább a kenyér, a húsfélék, illetve a tejtermékek árának növekedésére kell számítani.
„A húsipari termékek drágulnak elsőként, mivel a drága nyersanyag az árakra is ki fog hatni. Ezután a tejtermékek és a kenyér áremelése várható” – részletezte a szakember. Hozzátette: az árdrágulás azért vált elkerülhetetlenné, mivel a különböző nyersanyagok az idei év folyamán 40–200 százalékkal drágultak, öt százalékkal nőtt az általános forgalmi adó, illetve az év végére 7 százalékos inflációs rátára lehet számítani. Matei arra is felhívta a figyelmet, hogy az árak alakulásához az is nagyban hozzájárul, hogy a hazai termelők sokszor inkább külföldön értékesítik termékeiket, ami miatt nem marad az országban a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mennyiség, így jóval drágább importból kell pótolni a hiányt.
„Nem az a baj, hogy exportálnak. Az a rossz, hogy importálni kell. Valamennyi környező európai ország elsősorban saját polgárainak az élelmiszer-biztonságára gondolt. Lengyelország, Németország, Franciaország például egyetlen gramm gabonát sem exportált. Mi ezzel szemben nagy mennyiségű napraforgómagot is eladtunk külföldre, miközben az olajgyártók nem találnak nyersanyagot” – ecsetelte a gondokat a mezőgazdasági termelők képviselője. Ezzel szemben tegnap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Adrian Rădulescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára leszögezte, a szárnyas- és sertéshús termelői ára az elkövetkező 3-4 évben nem fog módosulni.
Elmondása szerint ezt az a hamarosan hatályba lépő támogatási konstrukció teszi majd lehetővé, amely azoknak a tenyésztőknek nyújt majd különböző összegeket, akik biztosítják a sertések és szárnyasok jólétét. Mint arról már beszámoltunk, a kormány már korábban kidolgozta az erről szóló törvénytervezetet, amely most az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A jogszabályjavaslat értelmében az állatok jóléte egy kellőképpen nagy életteret, megfelelő mikroklímát feltételez, amelynek keretében az állatok napi kilenc óránál többet töltenek természetes fényen, vagy legalább tizenegy órányi mesterséges megvilágítást biztosítanak számukra, táplálóbb tápot kapnak – ez utóbbi például a szárnyasok esetében azt jelenti, hogy nem kapnak proteinlisztet, de még hallisztet sem.
A mezőgazdasági tárca államtitkára tegnap elmondta, abban bíznak, hogy az Európai Bizottság még október végéig rábólint a kormány kezdeményezésére. Szerinte a támogatás biztosíthatná azt, hogy a húsfélék termelői ára a következő 3-4 évben a jelenlegi szinten maradjon, azt azonban nem tudja garantálni, hogy ezáltal megállítható a különböző húsipari termékek drágulása is. Rădulescu ugyanakkor leszögezte, hogy az év végi drágulások mindössze szezonális jellegűek lesznek. „Nyáron a költségek alacsonyabbak, mivel egyes termékek esetében a termelés is nagyobb. Nyáron ez az arány megfordul, nagyobbak lesznek a költségek, miközben csökken a termelés. De ez minden évben így történik a tej, a tojás, illetve egyes zöldségek esetében” – próbálta nyugtatni a kedélyeket a szakállamtitkár, aki egyben arra is rámutatott, hogy az importtermékek árának alakulása nagyban fog függni az árfolyamtól is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok