Átlagosan 10 és 25 százalék közötti értékkel drágulhatnak az idei év végéig a különböző élelmiszerek – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Viorel Matei, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szervezetének (FNPAR) elnöke, aki szerint a leginkább a kenyér, a húsfélék, illetve a tejtermékek árának növekedésére kell számítani.
„A húsipari termékek drágulnak elsőként, mivel a drága nyersanyag az árakra is ki fog hatni. Ezután a tejtermékek és a kenyér áremelése várható” – részletezte a szakember. Hozzátette: az árdrágulás azért vált elkerülhetetlenné, mivel a különböző nyersanyagok az idei év folyamán 40–200 százalékkal drágultak, öt százalékkal nőtt az általános forgalmi adó, illetve az év végére 7 százalékos inflációs rátára lehet számítani. Matei arra is felhívta a figyelmet, hogy az árak alakulásához az is nagyban hozzájárul, hogy a hazai termelők sokszor inkább külföldön értékesítik termékeiket, ami miatt nem marad az országban a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mennyiség, így jóval drágább importból kell pótolni a hiányt.
„Nem az a baj, hogy exportálnak. Az a rossz, hogy importálni kell. Valamennyi környező európai ország elsősorban saját polgárainak az élelmiszer-biztonságára gondolt. Lengyelország, Németország, Franciaország például egyetlen gramm gabonát sem exportált. Mi ezzel szemben nagy mennyiségű napraforgómagot is eladtunk külföldre, miközben az olajgyártók nem találnak nyersanyagot” – ecsetelte a gondokat a mezőgazdasági termelők képviselője. Ezzel szemben tegnap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Adrian Rădulescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára leszögezte, a szárnyas- és sertéshús termelői ára az elkövetkező 3-4 évben nem fog módosulni.
Elmondása szerint ezt az a hamarosan hatályba lépő támogatási konstrukció teszi majd lehetővé, amely azoknak a tenyésztőknek nyújt majd különböző összegeket, akik biztosítják a sertések és szárnyasok jólétét. Mint arról már beszámoltunk, a kormány már korábban kidolgozta az erről szóló törvénytervezetet, amely most az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A jogszabályjavaslat értelmében az állatok jóléte egy kellőképpen nagy életteret, megfelelő mikroklímát feltételez, amelynek keretében az állatok napi kilenc óránál többet töltenek természetes fényen, vagy legalább tizenegy órányi mesterséges megvilágítást biztosítanak számukra, táplálóbb tápot kapnak – ez utóbbi például a szárnyasok esetében azt jelenti, hogy nem kapnak proteinlisztet, de még hallisztet sem.
A mezőgazdasági tárca államtitkára tegnap elmondta, abban bíznak, hogy az Európai Bizottság még október végéig rábólint a kormány kezdeményezésére. Szerinte a támogatás biztosíthatná azt, hogy a húsfélék termelői ára a következő 3-4 évben a jelenlegi szinten maradjon, azt azonban nem tudja garantálni, hogy ezáltal megállítható a különböző húsipari termékek drágulása is. Rădulescu ugyanakkor leszögezte, hogy az év végi drágulások mindössze szezonális jellegűek lesznek. „Nyáron a költségek alacsonyabbak, mivel egyes termékek esetében a termelés is nagyobb. Nyáron ez az arány megfordul, nagyobbak lesznek a költségek, miközben csökken a termelés. De ez minden évben így történik a tej, a tojás, illetve egyes zöldségek esetében” – próbálta nyugtatni a kedélyeket a szakállamtitkár, aki egyben arra is rámutatott, hogy az importtermékek árának alakulása nagyban fog függni az árfolyamtól is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok