Zsebbe vág. Dráguláshoz vezethet az ársapkák megszűnése
Fotó: Barabás Ákos
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, július drágulásokat hozhat.
2025. június 16., 21:002025. június 16., 21:00
2025. június 16., 21:302025. június 16., 21:30
Az egyik leginkább zsebbe vágó egyes élelmiszerek árának várható emelkedése lehet, miután a hónap végén lejár az árréskorlátozás.
Mint ismeretes, az alapvető élelmiszerek maximális árrését 2023 augusztusától 20 százalékra korlátozták, miután abban az évben ugrásszerű drágulások voltak. Az intézkedést eredetileg 2023 végéig tervezték, de meghosszabbították az időtartamát, és kiterjesztették más élelmiszerekre is, és két évvel később, vagyis idén június 30-án jár le. Az árrés korlátozása korlátozás a következő élelmiszerekre érvényes:
Az árréskorlátozás megszűnése nyomán az árak újra növekedésnek indulhatnak, amennyiben a kereskedők visszatérnek a korábban alkalmazott szinthez.
Júliustól megszűnik a villamosenergia ársapkája is.
Mint ismeretes, az elmúlt években az energiapiac szabályozott volt, és a fogyasztók a fogyasztástól függően maximált árakat fizettek, például havi 100 kWh fogyasztásig 0,68 lej/kWh, 100 és 200 kWh közötti fogyasztás esetén 0,8 lej/kWh.
Július 1-jétől viszont legtöbb fogyasztó számára jelentősen emelkedni fognak az árak.
éppen ezért érdemes alaposan szétnézni a „villanypiacon”, hogy melyik szolgáltatót válassza az ember.
A jelenleg közvitán levő tervezet szerint július 1-jétől tehát csak a következő fogyasztói kategóriák jogosultak az energiaszámlák ártámogatására:
Nem részesül támogatásban az a személy, aki a támogatás igénylésének időpontjában nem rendelkezik romániai lakóhellyel, vagy nem tudja bizonyítani, hogy Romániában él, valamint az a személy, aki szabadságvesztés büntetését tölti, illetve állami vagy magán bentlakásos szociális szolgáltatások haszonélvezője.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) díjak szabályozásának július elsejei megszűnése szintén dráguláshoz vezethet, mivel
Mint ismeretes, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások tarifáit 2023 tavaszán maximálták, miután a piacvezető Euroins csődbe ment, ami nem sokkal követte egy másik piacvezető, a City Insurance csődjét. Az intézkedést azóta több ízben is meghosszabbították, és ma is érvényben van.
Az Economedia.ro gazdasági portál ugyanakkor emlékeztet, hogy a felső határ ellenére a gépjármű-felelősségbiztosítási díjak egyes esetekben megduplázódtak vagy akár meg is háromszorozódtak. Összeállításuk szerint ma is lehet gépjármű-felelősségbiztosítást kötni 1000 lejnél olcsóbban, ám csak 12 hónapnál rövidebb időszakra. Egy évre, sőt már hat hónapra is 3000 lej fölé emelkedett a kgfb-kötvények díjszabása.
A mostani áremelésekre – mint ismeretes – olyan körülmények között kerülhet sor, hogy az infláció májusban is felgyorsult, és ismét 5 százalék fölé emelkedett.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Hétfőn újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt a júniusban.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!