
Fotó: Mediafax
A legmagasabb díjat a nyomtatványok továbbításáért számolja fel a posta, augusztus elsejétől a jelenlegi ár kétszeresét kell majd kifizetni a napilapok, magazinok, könyvek, katalógusok és reklámanyagok kézbesítéséért.
Mindezek mellett növekszik mind a két kilogramm alatti, mind a kettő és tíz kilogramm közötti, mind a húsz kilogrammig terjedő csomagok, mind az ajánlott küldemények kézbesítési díja.
A Román Posta utoljára 2004 augusztusában emelte díjszabásait. A cég 2006-ban 43,4 millió lej bruttó nyereséget könyvelhetett el, ami 9,7 százalékos növekedést jelent az előző évi statisztikákhoz képest. A posta forgalma elérte a 841,7 millió lejt, ami 15 százalékkal több a 2005-ös évi forgalomnál.
A Román Posta 34 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és több mint 7100 hivatalt működtet országszerte. Ezekből 1100-at informatikai rendszerrel is elláttak. Naponta mintegy 2,2 millió levelet és 50 ezer csomagot kézbesít. A cég részvényesei a távközlési minisztérium, amely a posta papírjainak 75 százalékát birtokolja, valamint a Proprietatea Alap, amely a fennmaradó 25 százalék tulajdonosa. Jelenlegi formájában 1991-ben jött létre, amikor kettéválaszották a postai és a távközlési szolgáltatások biztosítását. A Román Posta Rt. 2008-ig kizárólagossági jogot élvez az 50 grammot meg nem haladó postai küldemények kézbesítésére. Ugyanakkor köteles az ország minden pontján ugyanolyan áron és minőségben biztosítani szolgáltatásait, illetve eljuttatni a küldeményeket.
B. L.
Ötvenmilliós EBRD-hitel fejlesztésre
Jelentős összeggel járul hozzá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a Román Posta Rt. infrastruktúrájának korszerűsítéséhez. A pénzintézet 50 millió eurós hitelt folyósít egy bukaresti postaiküldemény-szortírozó központ létesítésére, valamint a már meglévő, kolozsvári létesítmény korszerűsítésére. A befektetéshez szükséges összeghez a Román Posta saját forrásból 10 millió eurót szán. A Román Posta közleménye szerint a korszerű, automatizált szortírozóközpont elengedhetetlen befektetés annak érdekében, hogy a cég helyt tudjon állni a postai szolgáltatások piaca megnyitása után fellépő versenyben.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.