
Fotó: Kristó Róbert
Nagyjából a januártól eltörölt, a Victor Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány által bevezetett hétcentes extra jövedéki adónak megfelelő mértékben tervezi emelni a Tudose-kormány az üzemanyagok jövedéki adóját.
2017. augusztus 08., 16:402017. augusztus 08., 16:40
A vonatkozó törvénytervezet értelmében, a gyors számítások szerint egy liter benzin körülbelül 45 banival kerülne többe, mint ma, vagyis
A jogszabályjavaslat 22 százalékkal emeli a benzin jövedéki adóját, a gázolaj esetében 14 százalékos az emelés.
„Annak érdekében, hogy az üzemanyagárak versenyképesek maradjanak a régióban, javasoljuk a visszatérést a benzin és a gázolaj jövedéki adójának 2016-os szintjére, vagyis az ólmozott benzin esetében a jövedéki adó tonnánként 3022,43 lej, azaz 1000 literenként 2327,27 lej, az ólommentes benzin esetében 2643,39 lej/tonna, azaz 2035,40 lej/1000 liter, a gázolajnál pedig 2245,11 lej/tonna, 1897,08 lej/1000 liter lenne” – áll a tervezetben.
A pénzügyminisztérium a törvénytervezet indoklásában több érvet is felsorakoztat a jövedéki adó emelésének szükségessége mellett. Elsősorban azt hozzák fel, hogy a jövedéki adó kiszámításakor használt lej/euró-árfolyam nagyon közel áll az európai uniós jogszabályok által megszabott minimumhoz. Ugyanakkor közlik, hogy
(illetékekkel együtt 0,997 euró/liter), és itt volt a harmadik legolcsóbb a gázolaj (0,977 euró/liter) Luxemburg (0,955 euró/liter) és Bulgária (0,961 euró/liter) után. De – hívja fel a figyelmet a dokumentum –
magasabb előállítási költségekkel, mint a kőolajkitermelő Nagy-Britannia vagy Hollandia, de Ausztriánál, Lengyelországnál vagy Bulgáriánál is. A gázolaj tiszta árát tekintve a 17.
A dokumentum értelmében, miután 2017. január elsejétől eltörölték a korábban kivetett hétcentes extra jövedéki adót, zsugorodott az illetékek aránya az üzemanyagok végső árában, pedig – mutatnak rá – addig is alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A múlt hónapban például a benzinár 52 százalékát, a gázolajár 50 százalékát tették ki az illetékek, miközben az EU-átlag 62, illetve 57 százalék.
„Így tehát megállapíthatjuk, hogy az adócsökkentés után várt árcsökkenést mérsékelte az üzemanyagok illeték nélküli árának emelkedése, így
– áll az illetékemelésről szóló törvénytervezet indoklásában.
A kormány terve tovább emelné az amúgy is száguldó inflációt Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke szerint. A jegybank éppen kedden ismertette frissített inflációs jelentését, amelyben máris felfele módosította az idei célkitűzést: decemberre 1,9 százalékos pénzhígulást várnak, 0,1 százalékkal magasabbat, mint az előző prognózisban, az új előrejelzés szerint pedig jövőre az infláció üteme eléri a 3,2 százalékot (0,1 százalékkal magasabb, mitn az előző prognózisban).
– jelentette ki Isărescu az inflációs jelentés bemutatása alkalmából összehívott sajtótájékoztatón.
„Az adópolitika és az árak, főként az energiaárak is nyomást gyakorolnak az inflációra. Ugyanakkor a munkaerőpiac és az importok is. Egyre magasabbak a munkaerővel és a nyersanyaggal járó költségek” – mutatott rá a jegybankelnök. Hozzátette: a trendet az élelmiszerárak is befolyásolják az energiaárak mellett, júniusban pedig „valamelyest hatottak az inflációra a politikai feszültségek is, amelyek ideiglenesen befolyásolták a devizaárfolyamot”.
Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a pénzügyminisztérium emelné az üzemanyagok jövedéki adóját, közölte: „kihat ránk, felfele fogja tolni az inflációt”. „A prognózis elkészítésekor nem vettük figyelembe a tervezett adóemelést, mivel jelen pillanatban még csak szó van róla. A kockázat, mint látták, az adópolitika és az árak irányából érkezik” – hangsúlyozta Mugur Isărescu.
A jövedéki adó emelésének a gazdaságra gyakorolt káros hatására figyelmeztetett kedden Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. „A román gazdaság ellen elkövetett, előre megfontolt gyilkossággal vádolom meg a Tudose-kormányt. Hogy pénzt fakasszanak a sziklából a fenntarthatatlan bér- és nyugdíjemelések ellensúlyozására,
– jelentette ki.
Emlékeztetett, éppen idén január elsejétől helyezték hatályon kívül a korábban bevezetett, hétcentes extra jövedéki adót. „Tulajdonképpen a kormány ma nem tesz egyebet, mint visszatér egy olyan intézkedéshez, amiről korábban megígérte, hogy eltörli, mivel az üzemanyagok jövedéki adója káros hatással van a gazdaságra” – fogalmazta meg az ellenzéki párt elnöke.
Figyelmeztetett egyúttal, hogy
a romániai fuvarozó vállalatokra pedig „súlyos” hatással lesz majd az intézkedés, sokan közülük kénytelenek lesznek lehúzni a redőnyt, mivel nem lesznek versenyképesek a külföldi konkurenciával.
„A mezőgazdaság terén minden drágulni fog a gázolaj drágulása miatt. Kategorikusan kiállunk a jövedéki adó emelése ellen, az ugyanis minden gazdasági megfontolást mellőz, és nem lesz pozitív hatással a költségvetés bevételeire, hanem épp ellenkezőleg, nagyon súlyos hatással lesz a gazdaságra” – vallja a PNL elnöke, aki szerint a büdzsé bevételei éppen hogy csökkenni fognak, mivel sok fuvarozó cég, „ahogy tette, amikor hatályban volt az extra jövedéki adó, olyan külföldi országokban fog tankolni, ahol olcsóbb az üzemanyag”.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!