
Fotó: Bone Ewald
2012. március 21., 07:422012. március 21., 07:42
Az ország gazdasági helyzetét illetően már borúlátóbbak az emberek, ugyanekkor ebben a kategóriában is javulás tapasztalható: míg egy évvel ezelőtt a válaszadók 85 százaléka vélekedett úgy, hogy rossz a gazdasági helyzet, addig ez év februárjában ez az arány 76 százalékra csökkent. Mindemellett a megkérdezettek fele úgy vélekedik, hogy a közeljövőben nem várható a gazdasági helyzet javulása.
A megkérdezettek 40 százaléka szerint jövedelmük nem módosul az elkövetkező évben, míg 37 százalék szerint bevételeik csökkenni fognak. Az arány nagyjából állandónak bizonyult az elmúlt években, ugyanakkor idén némi javulás tapasztalható.
A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a polgárok továbbra is óvatosak. Bár az infláció és a munkahely stabilitása témájában növekvő optimizmus tapasztalható, nem nőtt a lakosság megtakarítási kedve. A megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy várakozásai szerint a következő évben sem tud majd pénzt félretenni. A válaszadók mintegy háromnegyede érzékelte úgy, hogy idén februárban magasabbak voltak az árak, mint egy évvel korábban, 67 százalék szerint pedig az árak idén is legalább olyan gyorsan nőnek majd, mint tavaly.
A munkahelyek stabilitása tekintetében viszont nőtt az optimizmus, bár még így sem nevezhető elsöprőnek: a tavalyi 75 százalék helyett idén februárban már csak a megkérdezettek 63 százaléka vélte úgy, hogy idén nőni fog a munkanélküliség. A tartós fogyasztási javak beszerzésére való hajlandóság igen alacsony a felmérés szerint: tízből csupán egy válaszadó nyilatkozott úgy, hogy ilyesmire készülne. A fogyasztói bizalom felmérését szolgáló kutatás az Európai Bizottság társfinanszírozásával készült, ezer, 15 évesnél idősebb fő megkérdezésével.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.