
Fotó: Agerpres
2011. január 31., 10:062011. január 31., 10:06
A német pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az euróövezet levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurótérség egészét. Ugyanitt Christine Lagarde francia pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, mind a 17 tagállam már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya.
A francia pénzügyminiszter egyben felszólította a pénzpiacokat arra, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére. Christine Lagarde bejelentette továbbá, hogy Franciaország mint a G20-ak soros elnöke különleges figyelmet szentel a mezőgazdasági termékek árának a mozgására. A kijelentésre azután került sor, hogy szombaton már harmadik napja tartottak a tiltakozó megmozdulások Egyiptomban, amit részben a magas élelmiszerárak váltottak ki, illetve a növekvő munkanélküliség.
Oroszország elérhető közelségbe került ahhoz, hogy idén tagja legyen a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) – jelentette be ugyanakkor Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szintén szombaton Davosban. „Megtörténhet a csatlakozás, de még nem biztos, van még néhány megoldásra váró kérdés. Az mindenesetre tény, hogy az orosz államfő és a kormányfő gázpedálra lépett tavaly, amivel látványos eredményeket ért el – tette hozzá Pascal Lamy. Oroszország a legnagyobb WTO-tagsággal még nem rendelkező gazdaság. Oroszország 17 éve törekszik arra, hogy beléphessen a 153 tagországot számláló szervezetbe, de politikai vagy gazdasági fejlemények már többször megakasztották a folyamatot. A moszkvai csatlakozás európai uniós támogatásáról decemberben írtak alá jegyzéket. Oroszországnak az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, és az Unió támogatásának elnyerése kiemelten fontos lépést jelent számára a WTO-tagság felé. Az Unió számára pedig Oroszország az utolsó a vezető kereskedelmi partnerek közül, amely még nem csatlakozott a nemzetközi szervezethez. Az Egyesült Államok október elején állapodott meg Moszkvával a csatlakozás támogatásáról. A WTO szabályai szerint bármely tagállam megakadályozhatja egy belépni kívánó ország felvételét.
Nem született megállapodás arról, hogy júliusig lezáruljon a dohai forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalás. Ezt Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott jelentette be szombaton Davosban azután, hogy 23 ország kereskedelmi minisztere tárgyalt a kérdésről a Világgazdasági Fórum keretében. Ez csapást mért Karel de Guchtra, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagjára, aki azt szorgalmazta, hogy júliusig záródjon le a dohai forduló. A miniszter korábban még azt mondta, hogy valószínűleg sikerül megállapodni a júliusi időpontban. „De Gucht sokat dolgozott azért, hogy a davosi értekezleten megszülessen a megállapodás, megértem a miniszter erőfeszítéseit, de sajnos azt kell közölnöm, hogy az ügyben nincs általános egyezség” – közölte az amerikai kereskedelmi megbízott. A globális kereskedelem liberalizálásáról szóló dohai forduló 2001-ben kezdődött elsősorban azzal a céllal, hogy a nemzetközi forgalomban leépüljenek a fejlődő országok kivitelének útjában álló akadályok. A tárgyalásokat régen le kellett volna zárni, de már számtalan halasztás volt, mivel a tárgyaló partnerek nem tudtak megegyezni a legfontosabb kérdésben, a mezőgazdasági vámok és támogatások, valamint az ipari termékekre vonatkozó vámok leépítésének kérdésében.
Szombaton eközben volt egy kisebb összetűzés is Davosban a rendőrség és mintegy száz antikapitalista tüntető között. A Reuters jelentése szerint a kezdetben békésen felvonuló tüntetők palackokkal kezdték dobálni a rendőröket. A rohamrendőrök három vízágyút vetettek be közel a város vasútállomásához. Az összetűzés a Világgazdasági Fórumnak helyet adó létesítményektől távolabb zajlott le, nem befolyásolta a program menetét.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).