
Fotó: Agerpres
2011. január 31., 10:062011. január 31., 10:06
A német pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az euróövezet levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurótérség egészét. Ugyanitt Christine Lagarde francia pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, mind a 17 tagállam már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya.
A francia pénzügyminiszter egyben felszólította a pénzpiacokat arra, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére. Christine Lagarde bejelentette továbbá, hogy Franciaország mint a G20-ak soros elnöke különleges figyelmet szentel a mezőgazdasági termékek árának a mozgására. A kijelentésre azután került sor, hogy szombaton már harmadik napja tartottak a tiltakozó megmozdulások Egyiptomban, amit részben a magas élelmiszerárak váltottak ki, illetve a növekvő munkanélküliség.
Oroszország elérhető közelségbe került ahhoz, hogy idén tagja legyen a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) – jelentette be ugyanakkor Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szintén szombaton Davosban. „Megtörténhet a csatlakozás, de még nem biztos, van még néhány megoldásra váró kérdés. Az mindenesetre tény, hogy az orosz államfő és a kormányfő gázpedálra lépett tavaly, amivel látványos eredményeket ért el – tette hozzá Pascal Lamy. Oroszország a legnagyobb WTO-tagsággal még nem rendelkező gazdaság. Oroszország 17 éve törekszik arra, hogy beléphessen a 153 tagországot számláló szervezetbe, de politikai vagy gazdasági fejlemények már többször megakasztották a folyamatot. A moszkvai csatlakozás európai uniós támogatásáról decemberben írtak alá jegyzéket. Oroszországnak az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, és az Unió támogatásának elnyerése kiemelten fontos lépést jelent számára a WTO-tagság felé. Az Unió számára pedig Oroszország az utolsó a vezető kereskedelmi partnerek közül, amely még nem csatlakozott a nemzetközi szervezethez. Az Egyesült Államok október elején állapodott meg Moszkvával a csatlakozás támogatásáról. A WTO szabályai szerint bármely tagállam megakadályozhatja egy belépni kívánó ország felvételét.
Nem született megállapodás arról, hogy júliusig lezáruljon a dohai forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalás. Ezt Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott jelentette be szombaton Davosban azután, hogy 23 ország kereskedelmi minisztere tárgyalt a kérdésről a Világgazdasági Fórum keretében. Ez csapást mért Karel de Guchtra, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagjára, aki azt szorgalmazta, hogy júliusig záródjon le a dohai forduló. A miniszter korábban még azt mondta, hogy valószínűleg sikerül megállapodni a júliusi időpontban. „De Gucht sokat dolgozott azért, hogy a davosi értekezleten megszülessen a megállapodás, megértem a miniszter erőfeszítéseit, de sajnos azt kell közölnöm, hogy az ügyben nincs általános egyezség” – közölte az amerikai kereskedelmi megbízott. A globális kereskedelem liberalizálásáról szóló dohai forduló 2001-ben kezdődött elsősorban azzal a céllal, hogy a nemzetközi forgalomban leépüljenek a fejlődő országok kivitelének útjában álló akadályok. A tárgyalásokat régen le kellett volna zárni, de már számtalan halasztás volt, mivel a tárgyaló partnerek nem tudtak megegyezni a legfontosabb kérdésben, a mezőgazdasági vámok és támogatások, valamint az ipari termékekre vonatkozó vámok leépítésének kérdésében.
Szombaton eközben volt egy kisebb összetűzés is Davosban a rendőrség és mintegy száz antikapitalista tüntető között. A Reuters jelentése szerint a kezdetben békésen felvonuló tüntetők palackokkal kezdték dobálni a rendőröket. A rohamrendőrök három vízágyút vetettek be közel a város vasútállomásához. Az összetűzés a Világgazdasági Fórumnak helyet adó létesítményektől távolabb zajlott le, nem befolyásolta a program menetét.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.