
Két oka van annak, hogy Romániában nem épült elég autópálya Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes szerint: az egyik az, hogy a mindenkori kormányok nem bizonyultak elég hatékonynak a közpénzek elköltésében, de meglátása szerint az is hátráltatta az infrastruktúrafejlesztést, hogy az ország csaknem egynegyede természetvédelmi terület. Minderről a technokrata kormány második embere a Digi 24 hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban beszélt.
2016. november 21., 19:152016. november 21., 19:15
„A természetvédelmi területek kialakításakor mi is és a helyi hatóságok is azt hitték, hogy ezek aterületek európai uniós finanszírozást vagy más anyagi forrásokat hoznak majd, azonban egyelőre csak akadályozzák a fejlesztést, beleértve egyes autópálya-szakaszokat is” – fogalmazott a fejlesztési minisztériumot is vezető kormányfőhelyettes.
Nem késett a környezetvédők reakciója sem. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének vezetője hétfőn Facebook-bejegyzésében bírálta Dîncu kijelentését. „Valószínűleg szerinte ki kellene vágni a még meglevő erdőket, le kellene vadásznunk az állatvilágot, tönkre kellene tennünk folyóinkat, s aztán az összes így megszerzett pénzt elkölthetjük három kilométer autópályára” – ironizált a zöld aktivista.
Amint arról beszámoltunk, Cătălin Homor, az újonnan megalakult Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Felügyelet (CNAIR) vezérigazgatója a múlt héten arról beszélt, hogy a 2017-es év lesz a legjobb az autópályák szempontjából. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a 2016-ban elvégzett előkészítő és tulajdonképpeni munkálatoknak köszönhetően számos szakaszt sikerül majd átadni a forgalomnak.
Példaként a Szászsebes–Torda-szakaszt említette, ami véleménye szerint jövőre 95 százalékban elkészülhet, vagyis legtöbb egy csomópont kivitelezése maradhat hátra, kész lehet a Lugos–Déva-szakasz, amennyiben sikerül még idén letudni az engedélyeztetési folyamatot, elkészül a Magyarnádas–Gyalu-szakasz, és a szerződés értelmében át kell adni a forgalomnak a Magyarnádas–Nádaszentmihály-szakaszt is. „Ugyanakkor elég jól halad a munka a Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti sztrádaszakaszon, mint ahogy a Bukarest és Ploieşti közötti is” – közölte Cătălin Homor.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
szóljon hozzá!