
Fotó: Rompres
Az ajánlatot a szakszervezetek elutasították, és közölték: továbbra is fenntartják eredeti követeléseiket, amelyek értelmében havi 550 lejes, azaz mintegy 50 százalékos, két lépcsõben alkalmazandó bérfejlesztést szeretnének elérni.
Mint arról beszámoltunk, az Automobile Dacia alkalmazottai március 24-én léptek meghatározatlan ideig tartó sztrájkba. A munka újbóli felvételének feltételéül azt szabták, hogy a francia tulajdonos fogadja el a béremelésre vonatkozó követeléseket. A tüntetõk múlt héten utcára is vonultak, a megmozduláson több ezer szimpatizáns vett részt. A cégvezetés ugyanakkor jogszerûtlennek tartja a sztrájkot, és bíróságon kérte annak felfüggesztését. Az Argeº megyei törvényszék várhatóan ma dönt arról, hogy a Dacia-alkalmazottak munkabeszüntetése jogszerû-e. Ion Iordache, az üzemi szakszervezet alelnöke elmondta, nem aggódnak a bírósági döntés kimenetelét illetõen, az alkalmazottak pedig továbbra is támogatják az akciót, és tisztában vannak annak esetleges negatív következményeivel.
A menedzsment egyébként azért fordult bírósághoz, mivel úgy véli, a szakszervezeti vezetõk nem gyûjtötték öszsze a sztrájkhoz szükséges elegendõ aláírást. Emellett azt is kifogásolja, hogy olyan követeléseket támasztottak, amelyek teljesítése törvénybe ütközõ volna, valamint azt is, hogy a tárgyalások kizárólag a béremelésekre vonatkoznak, és figyelmen kívül hagyják a kollektív munkaszerzõdés egyéb elemeit. Nehezményezik azt is, hogy a meghatározott idõtartamra szóló munkaszerzõdéseket meghatározatlan idõtartamúra kívánják módosítani, és azt sem tartják jogszerûnek, hogy a szakszervezetek azt kívánják, az alkalmazottak is részesüljenek a nyereségbõl, holott ezt a cég jelenlegi jogállása nem teszi lehetõvé. A szakszervezet ugyanakkor alaptalannak minõsítette a menedzsment panaszait.
A becslések szerint a sztrájk minden egyes napja 1300 gépkocsi „kiesését” jelenti, amely több mint 8,5 millió eurós veszteséget okoz a cégnek. Január második felében a gyárban már percenként egy gépkocsi gurult le a gyártószalagról. Tavaly 222 914 jármûvet állítottak elõ a gyárban, az idén ez a mennyiség 310 ezerre növekszik.
A néhány évvel ezelõtt jelentõs hírverés közepette a Renault tulajdonába került Dacia-üzemben kirobbant sztrájkot egyébként élénk nemzetközi figyelem kíséri. A Les Échos címû francia gazdasági napilap elemzése szerint például a mintegy tízezer résztvevõs munkabeszüntetés jelzi: a romániai lakosság rádöbbent, hogy az ország elkezdte behozni a fejlettebb nyugati társadalmakkal szembeni hátrányát.
A lap szerint a romániai gazdasági fejlõdés üteme évi öt százalék körül állandósult, az inflációt sikerült ellenõrzés alá vonni, a fiskális politika pedig vonzó a külföldi beruházók számára. Arra is kitér, hogy míg néhány évvel ezelõtt Romániában a többi volt kommunista országhoz hasonlóan jelentõs mértékû volt a munkanélküliség, az ország jelenleg munkaerõhiánnyal küszködik. Ennek illusztrálásaként megemlíti, hogy a Mangalián üzemelõ Daewoo hajógyárnak a közelmúltban háromszáz vietnami munkást kellett szerzõdtetnie a hiányzó, nyugat-európai országokban dolgozó romániai munkaerõ pótlására.
A Les Échos úgy véli, a kelet-európai országok ráléptek arra az útra, amelyet Spanyolország és Portugália is bejárt a 70-es évek végén, az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás idõszakában. Akkoriban ugyanis Nyugat-Európában a két országból érkezõ, alacsony bérigényû munkaerõ által jelentett konkurenciától tartott, ez azonban mára már elmúlt, hiszen a spanyol munkavállalók az ország gazdaságának megerõsödése nyomán hazatértek. Ez a jelenség pedig teljesen megegyezik azokkal a trendekkel, amelyek ma Romániában és Lengyelországban tapasztalhatók. Mint az elemzõk rámutatnak, a globális információforgalom korában a romániai munkavállalók napirenden vannak azzal, keresetük mennyiben tér el nyugat-európai sorstársaikétól, ezért azon igyekeznek, hogy a különbségek kiegyenlítõdjenek.
Ezek a trendek azonban akár kontraproduktívak is lehetnek. Nyugat-európai elemzõk arra figyelmeztetnek, hogy a bérek jelentõs növekedése károsan befolyásolhatja az ország versenyképességét, hiszen a jelentõs befektetõk ma éppen az olcsó munkaerõ miatt tartják vonzónak Romániát.
B. L.
Dacia, a Renault sikersztorija
A Renault majd két és fél évig tartó tárgyalássorozat után, 1999-ben vásárolta meg a Dacia-Piteºti autógyár részvényeinek 51 százalékát. A vételi szerzõdés összértéke 270 millió dollár volt. A szerzõdés értelmében a Renault 50 millió dollárt fizetett az állami tulajdonos, az Állami Vagyonalap (FPS) tulajdonában volt 51 százalékos részvénycsomagért. A Renault kötelezte magát, hogy egy éven belül 68,4 millió dollárral emeli a Dacia társasági tõkéjét. Az átvétel után a Renault jelentõs fejlesztésbe kezdett, az új, olcsó modell, a Dacia Logan pedig világszerte átütõ sikert hozott a cégnek.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?