
Fotó: Rompres
Az ajánlatot a szakszervezetek elutasították, és közölték: továbbra is fenntartják eredeti követeléseiket, amelyek értelmében havi 550 lejes, azaz mintegy 50 százalékos, két lépcsõben alkalmazandó bérfejlesztést szeretnének elérni.
Mint arról beszámoltunk, az Automobile Dacia alkalmazottai március 24-én léptek meghatározatlan ideig tartó sztrájkba. A munka újbóli felvételének feltételéül azt szabták, hogy a francia tulajdonos fogadja el a béremelésre vonatkozó követeléseket. A tüntetõk múlt héten utcára is vonultak, a megmozduláson több ezer szimpatizáns vett részt. A cégvezetés ugyanakkor jogszerûtlennek tartja a sztrájkot, és bíróságon kérte annak felfüggesztését. Az Argeº megyei törvényszék várhatóan ma dönt arról, hogy a Dacia-alkalmazottak munkabeszüntetése jogszerû-e. Ion Iordache, az üzemi szakszervezet alelnöke elmondta, nem aggódnak a bírósági döntés kimenetelét illetõen, az alkalmazottak pedig továbbra is támogatják az akciót, és tisztában vannak annak esetleges negatív következményeivel.
A menedzsment egyébként azért fordult bírósághoz, mivel úgy véli, a szakszervezeti vezetõk nem gyûjtötték öszsze a sztrájkhoz szükséges elegendõ aláírást. Emellett azt is kifogásolja, hogy olyan követeléseket támasztottak, amelyek teljesítése törvénybe ütközõ volna, valamint azt is, hogy a tárgyalások kizárólag a béremelésekre vonatkoznak, és figyelmen kívül hagyják a kollektív munkaszerzõdés egyéb elemeit. Nehezményezik azt is, hogy a meghatározott idõtartamra szóló munkaszerzõdéseket meghatározatlan idõtartamúra kívánják módosítani, és azt sem tartják jogszerûnek, hogy a szakszervezetek azt kívánják, az alkalmazottak is részesüljenek a nyereségbõl, holott ezt a cég jelenlegi jogállása nem teszi lehetõvé. A szakszervezet ugyanakkor alaptalannak minõsítette a menedzsment panaszait.
A becslések szerint a sztrájk minden egyes napja 1300 gépkocsi „kiesését” jelenti, amely több mint 8,5 millió eurós veszteséget okoz a cégnek. Január második felében a gyárban már percenként egy gépkocsi gurult le a gyártószalagról. Tavaly 222 914 jármûvet állítottak elõ a gyárban, az idén ez a mennyiség 310 ezerre növekszik.
A néhány évvel ezelõtt jelentõs hírverés közepette a Renault tulajdonába került Dacia-üzemben kirobbant sztrájkot egyébként élénk nemzetközi figyelem kíséri. A Les Échos címû francia gazdasági napilap elemzése szerint például a mintegy tízezer résztvevõs munkabeszüntetés jelzi: a romániai lakosság rádöbbent, hogy az ország elkezdte behozni a fejlettebb nyugati társadalmakkal szembeni hátrányát.
A lap szerint a romániai gazdasági fejlõdés üteme évi öt százalék körül állandósult, az inflációt sikerült ellenõrzés alá vonni, a fiskális politika pedig vonzó a külföldi beruházók számára. Arra is kitér, hogy míg néhány évvel ezelõtt Romániában a többi volt kommunista országhoz hasonlóan jelentõs mértékû volt a munkanélküliség, az ország jelenleg munkaerõhiánnyal küszködik. Ennek illusztrálásaként megemlíti, hogy a Mangalián üzemelõ Daewoo hajógyárnak a közelmúltban háromszáz vietnami munkást kellett szerzõdtetnie a hiányzó, nyugat-európai országokban dolgozó romániai munkaerõ pótlására.
A Les Échos úgy véli, a kelet-európai országok ráléptek arra az útra, amelyet Spanyolország és Portugália is bejárt a 70-es évek végén, az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás idõszakában. Akkoriban ugyanis Nyugat-Európában a két országból érkezõ, alacsony bérigényû munkaerõ által jelentett konkurenciától tartott, ez azonban mára már elmúlt, hiszen a spanyol munkavállalók az ország gazdaságának megerõsödése nyomán hazatértek. Ez a jelenség pedig teljesen megegyezik azokkal a trendekkel, amelyek ma Romániában és Lengyelországban tapasztalhatók. Mint az elemzõk rámutatnak, a globális információforgalom korában a romániai munkavállalók napirenden vannak azzal, keresetük mennyiben tér el nyugat-európai sorstársaikétól, ezért azon igyekeznek, hogy a különbségek kiegyenlítõdjenek.
Ezek a trendek azonban akár kontraproduktívak is lehetnek. Nyugat-európai elemzõk arra figyelmeztetnek, hogy a bérek jelentõs növekedése károsan befolyásolhatja az ország versenyképességét, hiszen a jelentõs befektetõk ma éppen az olcsó munkaerõ miatt tartják vonzónak Romániát.
B. L.
Dacia, a Renault sikersztorija
A Renault majd két és fél évig tartó tárgyalássorozat után, 1999-ben vásárolta meg a Dacia-Piteºti autógyár részvényeinek 51 százalékát. A vételi szerzõdés összértéke 270 millió dollár volt. A szerzõdés értelmében a Renault 50 millió dollárt fizetett az állami tulajdonos, az Állami Vagyonalap (FPS) tulajdonában volt 51 százalékos részvénycsomagért. A Renault kötelezte magát, hogy egy éven belül 68,4 millió dollárral emeli a Dacia társasági tõkéjét. Az átvétel után a Renault jelentõs fejlesztésbe kezdett, az új, olcsó modell, a Dacia Logan pedig világszerte átütõ sikert hozott a cégnek.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.