
Fotó: Mediafax
2008. szeptember 19., 00:002008. szeptember 19., 00:00
Több romániai minisztérium, valamint Bukarest főpolgármesterének ellenkezése miatt tovább húzódik az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztési társaság által a fővárosba tervezett üzleti negyed kivitelezése. A TriGránit még egy 2004-ben kiírt pályázat nyerteseként szerzett jogot a központi fekvésű, 10,7 hektáros bukaresti terület beépítésére. A közel egymilliárd eurós befektetésből 800 ezer négyzetméteren épülő épületegyüttesben a tervek szerint irodák, lakások és kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A korábban elfogadott partneri szerződés szerint az ingatlanok haszonélvezeti joga 49 évig az építő TriGránit céget illeti, ezután az épületegyüttesek újra állami tulajdonba kerülnének; a magyarországi társaság az épületrendszert semmilyen körülmények között nem adhatja el, a beépítésre kapott területet más befektetések garantálására nem használhatja, hatásköre nem haladja meg a befektetés adminisztrálását. A projekt beindításához szükséges kormányrendeletet ugyan elfogadták, ám még nem hirdették ki, mivel a minisztériumok között újabb vita támadt a fejlesztés feltételeiről. Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter lapunknak elmondta: az Esplanada-tervet még néhány technikai tényező késlelteti: a PPP-szerződésnek a pénzügyi, valamint az igazságügyi minisztérium véleményezése és – a restitúciós törvény alapján – a régi tulajdonosok által visszakért területek jogi helyzetének rendezése. A két minisztérium – magyarázta Borbély – jelenleg azon dolgozik, hogy a szerződésben foglalt, 49 évre szóló átmeneti tulajdonjog fogalmának jogi hátterét megteremtsék. Az építkezés elkezdésének másik akadálya az, hogy a közel húsz éve parlagon álló több mint 10 hektárnyi területnek csak egy része van a fejlesztési minisztérium tulajdonában, több mint felére magánszemélyek is igényt tartanak. A fejlesztési tárca vezetője lapunknak azt is elmondta, hogy a minisztérium tulajdonában lévő telekrész két héten belül a főváros birtokába kerülhet, ezután a városvezetésnek legfeljebb két és fél év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fennmaradó rész tulajdonjogát – akár felvásárlással, akár kisajátítás útján – megoldja.
A terv megvalósulása ellen kampányol egyébként Sorin Oprescu főpolgármester, aki a létesítmény helyére őzeknek otthont adó parkot ígért a bukaresti választópolgároknak. Borbély László szerint a főpolgármester véleménye azóta sokat változott. „Miután a TriGránit az eredeti tervhez képest 25 százalékkal több zöldövezetet ígért, Bukarest első embere is belátta, hogy 18 év átmeneti időszak után a fővárosnak az Athenaeumon és a Parlament épületén kívül szüksége van egy olyan épületrendszerre, ami szimbólumává válhat” – mondta a miniszter, eredményként könyvelve el, hogy az eredeti tervet sikerült kibővíteni egy 40 millió euró értékű kulturális központtal, valamint egy 12 ezer négyzetméteres épületkomplexummal. Ennek ellenére Oprescu a napokban is úgy nyilatkozott, hogy a városvezetés a végső döntést csak a bukaresti polgárok véleménynyilvánítása után hozza majd meg.
Mindezek ellenére úgy tűnik: a kivitelező egyelőre – az újabb halasztás ellenére is – kivár. Nyúl Sándor, a TriGránit Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, annak ellenére, hogy a bukaresti parlamentben rendezett közmeghallgatáson érdemi megállapodás nem született, mindenképpen örül annak, hogy a terv végre közvita tárgyát képezi. A vezérigazgató ugyanakkor beismerte, hogy a több éve tartó semmittevés egyaránt negatívan hatott a városra és az általa képviselt vállalkozásra is. Nyúl Sándor szerint az építkezést a várakozással eltöltött négy év alatt már befejezték volna, így viszont át kell gondolni az egész tervet. „Sok minden változott az eltelt időszakban, ma az ingatlan értéke is más, nem beszélve az építőanyaggal, illetve a munkaerővel kapcsolatos kiadásokról, ezért a korábban tervezett projekt költségvetését kiadási oldalon mindenképpen felül kell vizsgálni” – magyarázta a cégvezető. Nyúl szerint az is elképzelhető, hogy olyan döntés születik, amely szerint a tervet az eredeti elképzelés szerint már nem érdemes megvalósítani. „A megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a november 30-i romániai parlamenti választásokig már nem történik semmi, mi viszont reméljük, hogy a választások után hivatalba lépő kormány új lendületet ad majd a projektnek. Természetesen az is előfordulhat, hogy a hatóságok másképp döntenek, ebben az esetben – miután a TriGránit eddig több millió eurót fektetett az Esplanada-tervbe – ragaszkodni fogunk az ügy ésszerű lezárásához” – fogalmazott kérdésünkre Nyúl Sándor.
Túrós-Bense Levente
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.