
Fotó: Mediafax
2008. szeptember 19., 00:002008. szeptember 19., 00:00
Több romániai minisztérium, valamint Bukarest főpolgármesterének ellenkezése miatt tovább húzódik az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztési társaság által a fővárosba tervezett üzleti negyed kivitelezése. A TriGránit még egy 2004-ben kiírt pályázat nyerteseként szerzett jogot a központi fekvésű, 10,7 hektáros bukaresti terület beépítésére. A közel egymilliárd eurós befektetésből 800 ezer négyzetméteren épülő épületegyüttesben a tervek szerint irodák, lakások és kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A korábban elfogadott partneri szerződés szerint az ingatlanok haszonélvezeti joga 49 évig az építő TriGránit céget illeti, ezután az épületegyüttesek újra állami tulajdonba kerülnének; a magyarországi társaság az épületrendszert semmilyen körülmények között nem adhatja el, a beépítésre kapott területet más befektetések garantálására nem használhatja, hatásköre nem haladja meg a befektetés adminisztrálását. A projekt beindításához szükséges kormányrendeletet ugyan elfogadták, ám még nem hirdették ki, mivel a minisztériumok között újabb vita támadt a fejlesztés feltételeiről. Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter lapunknak elmondta: az Esplanada-tervet még néhány technikai tényező késlelteti: a PPP-szerződésnek a pénzügyi, valamint az igazságügyi minisztérium véleményezése és – a restitúciós törvény alapján – a régi tulajdonosok által visszakért területek jogi helyzetének rendezése. A két minisztérium – magyarázta Borbély – jelenleg azon dolgozik, hogy a szerződésben foglalt, 49 évre szóló átmeneti tulajdonjog fogalmának jogi hátterét megteremtsék. Az építkezés elkezdésének másik akadálya az, hogy a közel húsz éve parlagon álló több mint 10 hektárnyi területnek csak egy része van a fejlesztési minisztérium tulajdonában, több mint felére magánszemélyek is igényt tartanak. A fejlesztési tárca vezetője lapunknak azt is elmondta, hogy a minisztérium tulajdonában lévő telekrész két héten belül a főváros birtokába kerülhet, ezután a városvezetésnek legfeljebb két és fél év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fennmaradó rész tulajdonjogát – akár felvásárlással, akár kisajátítás útján – megoldja.
A terv megvalósulása ellen kampányol egyébként Sorin Oprescu főpolgármester, aki a létesítmény helyére őzeknek otthont adó parkot ígért a bukaresti választópolgároknak. Borbély László szerint a főpolgármester véleménye azóta sokat változott. „Miután a TriGránit az eredeti tervhez képest 25 százalékkal több zöldövezetet ígért, Bukarest első embere is belátta, hogy 18 év átmeneti időszak után a fővárosnak az Athenaeumon és a Parlament épületén kívül szüksége van egy olyan épületrendszerre, ami szimbólumává válhat” – mondta a miniszter, eredményként könyvelve el, hogy az eredeti tervet sikerült kibővíteni egy 40 millió euró értékű kulturális központtal, valamint egy 12 ezer négyzetméteres épületkomplexummal. Ennek ellenére Oprescu a napokban is úgy nyilatkozott, hogy a városvezetés a végső döntést csak a bukaresti polgárok véleménynyilvánítása után hozza majd meg.
Mindezek ellenére úgy tűnik: a kivitelező egyelőre – az újabb halasztás ellenére is – kivár. Nyúl Sándor, a TriGránit Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, annak ellenére, hogy a bukaresti parlamentben rendezett közmeghallgatáson érdemi megállapodás nem született, mindenképpen örül annak, hogy a terv végre közvita tárgyát képezi. A vezérigazgató ugyanakkor beismerte, hogy a több éve tartó semmittevés egyaránt negatívan hatott a városra és az általa képviselt vállalkozásra is. Nyúl Sándor szerint az építkezést a várakozással eltöltött négy év alatt már befejezték volna, így viszont át kell gondolni az egész tervet. „Sok minden változott az eltelt időszakban, ma az ingatlan értéke is más, nem beszélve az építőanyaggal, illetve a munkaerővel kapcsolatos kiadásokról, ezért a korábban tervezett projekt költségvetését kiadási oldalon mindenképpen felül kell vizsgálni” – magyarázta a cégvezető. Nyúl szerint az is elképzelhető, hogy olyan döntés születik, amely szerint a tervet az eredeti elképzelés szerint már nem érdemes megvalósítani. „A megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a november 30-i romániai parlamenti választásokig már nem történik semmi, mi viszont reméljük, hogy a választások után hivatalba lépő kormány új lendületet ad majd a projektnek. Természetesen az is előfordulhat, hogy a hatóságok másképp döntenek, ebben az esetben – miután a TriGránit eddig több millió eurót fektetett az Esplanada-tervbe – ragaszkodni fogunk az ügy ésszerű lezárásához” – fogalmazott kérdésünkre Nyúl Sándor.
Túrós-Bense Levente
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.