
Fotó: Mediafax
2008. szeptember 19., 00:002008. szeptember 19., 00:00
Több romániai minisztérium, valamint Bukarest főpolgármesterének ellenkezése miatt tovább húzódik az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztési társaság által a fővárosba tervezett üzleti negyed kivitelezése. A TriGránit még egy 2004-ben kiírt pályázat nyerteseként szerzett jogot a központi fekvésű, 10,7 hektáros bukaresti terület beépítésére. A közel egymilliárd eurós befektetésből 800 ezer négyzetméteren épülő épületegyüttesben a tervek szerint irodák, lakások és kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A korábban elfogadott partneri szerződés szerint az ingatlanok haszonélvezeti joga 49 évig az építő TriGránit céget illeti, ezután az épületegyüttesek újra állami tulajdonba kerülnének; a magyarországi társaság az épületrendszert semmilyen körülmények között nem adhatja el, a beépítésre kapott területet más befektetések garantálására nem használhatja, hatásköre nem haladja meg a befektetés adminisztrálását. A projekt beindításához szükséges kormányrendeletet ugyan elfogadták, ám még nem hirdették ki, mivel a minisztériumok között újabb vita támadt a fejlesztés feltételeiről. Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter lapunknak elmondta: az Esplanada-tervet még néhány technikai tényező késlelteti: a PPP-szerződésnek a pénzügyi, valamint az igazságügyi minisztérium véleményezése és – a restitúciós törvény alapján – a régi tulajdonosok által visszakért területek jogi helyzetének rendezése. A két minisztérium – magyarázta Borbély – jelenleg azon dolgozik, hogy a szerződésben foglalt, 49 évre szóló átmeneti tulajdonjog fogalmának jogi hátterét megteremtsék. Az építkezés elkezdésének másik akadálya az, hogy a közel húsz éve parlagon álló több mint 10 hektárnyi területnek csak egy része van a fejlesztési minisztérium tulajdonában, több mint felére magánszemélyek is igényt tartanak. A fejlesztési tárca vezetője lapunknak azt is elmondta, hogy a minisztérium tulajdonában lévő telekrész két héten belül a főváros birtokába kerülhet, ezután a városvezetésnek legfeljebb két és fél év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fennmaradó rész tulajdonjogát – akár felvásárlással, akár kisajátítás útján – megoldja.
A terv megvalósulása ellen kampányol egyébként Sorin Oprescu főpolgármester, aki a létesítmény helyére őzeknek otthont adó parkot ígért a bukaresti választópolgároknak. Borbély László szerint a főpolgármester véleménye azóta sokat változott. „Miután a TriGránit az eredeti tervhez képest 25 százalékkal több zöldövezetet ígért, Bukarest első embere is belátta, hogy 18 év átmeneti időszak után a fővárosnak az Athenaeumon és a Parlament épületén kívül szüksége van egy olyan épületrendszerre, ami szimbólumává válhat” – mondta a miniszter, eredményként könyvelve el, hogy az eredeti tervet sikerült kibővíteni egy 40 millió euró értékű kulturális központtal, valamint egy 12 ezer négyzetméteres épületkomplexummal. Ennek ellenére Oprescu a napokban is úgy nyilatkozott, hogy a városvezetés a végső döntést csak a bukaresti polgárok véleménynyilvánítása után hozza majd meg.
Mindezek ellenére úgy tűnik: a kivitelező egyelőre – az újabb halasztás ellenére is – kivár. Nyúl Sándor, a TriGránit Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, annak ellenére, hogy a bukaresti parlamentben rendezett közmeghallgatáson érdemi megállapodás nem született, mindenképpen örül annak, hogy a terv végre közvita tárgyát képezi. A vezérigazgató ugyanakkor beismerte, hogy a több éve tartó semmittevés egyaránt negatívan hatott a városra és az általa képviselt vállalkozásra is. Nyúl Sándor szerint az építkezést a várakozással eltöltött négy év alatt már befejezték volna, így viszont át kell gondolni az egész tervet. „Sok minden változott az eltelt időszakban, ma az ingatlan értéke is más, nem beszélve az építőanyaggal, illetve a munkaerővel kapcsolatos kiadásokról, ezért a korábban tervezett projekt költségvetését kiadási oldalon mindenképpen felül kell vizsgálni” – magyarázta a cégvezető. Nyúl szerint az is elképzelhető, hogy olyan döntés születik, amely szerint a tervet az eredeti elképzelés szerint már nem érdemes megvalósítani. „A megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a november 30-i romániai parlamenti választásokig már nem történik semmi, mi viszont reméljük, hogy a választások után hivatalba lépő kormány új lendületet ad majd a projektnek. Természetesen az is előfordulhat, hogy a hatóságok másképp döntenek, ebben az esetben – miután a TriGránit eddig több millió eurót fektetett az Esplanada-tervbe – ragaszkodni fogunk az ügy ésszerű lezárásához” – fogalmazott kérdésünkre Nyúl Sándor.
Túrós-Bense Levente
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.