2007. szeptember 05., 00:002007. szeptember 05., 00:00
Rigában, Lettország fővárosában például júniusban 3,5 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások, miközben már májusban 1 százalékos volt az árcsökkenés az előző hónaphoz viszonyítva. Az árak visszaesését megelőzően, az idei év elejére Rigában a lakások átlagára elérte már a berlini szintet, főként az ingatlanpiaci spekulációk miatt. A lakások nagy részét euróban, svájci frankban vagy japán jenben felvett jelzáloghitelekből finanszírozták, ami pedig a helyi fizetőeszköz váratlan gyengülése esetén komoly gondokat eredményezhet, hisz a folyó fizetésimérleg-hiány máris a lett bruttó hazai termék (GDP) 26 százalékát teszi ki.
Az írországi ingatlanárak is 2,6 százalékkal estek vissza az idei év első hat hónapjában. Az ír fővárosban, Dublinban még nagyobb az árcsökkenés, itt júliusban 3,3 százalékkal olcsóbban lehetett lakást vásárolni januárhoz viszonyítva. A hanyatlás kiterjed az új építkezésekre is, az első félévben 34 százalékkal kevesebb új ingatlant építettek, mint egy évvel korábban.
Franciaországban júliusban szintén csökkenést regisztráltak, itt 1,5 százalékkal lettek egyetlen hónap alatt olcsóbbak a lakások, ám ez az érték még mindig 5 százalékkal magasabb, mint az év eleji. A Daily Telegraph szerint szintén elérte már a csúcsot a román, bolgár, horvát és orosz ingatlanpiac is. A Danske Bank arra hívja fel a figyelmet, hogy a volt kommunista államokban kialakult „óriásbuborék” az 1997-es kelet-ázsiai válságra emlékeztet. Mint ismeretes, a 90-es évek első felében Kelet-Ázsia a világ leggyorsabban fejlődő régiója volt, 1991–95 között a GDP 10,7 százalékkal nőtt. E kiemelkedő GDP-növekedési teljesítmény 1996-ban 8,5 százalékra mérséklődött. Ennek oka az erősödő inflációs nyomás, a növekvő fizetésimérleg-hiány és az exportnövekedés lelassulásával magyarázható. A pénzügyi globalizáció jegyeit tisztán felmutató délkelet-ázsiai regionális pénzügyi – és részben reálgazdasági – válság 1997-ben tört ki. Ennek következtében az ingatlanárak is visszazuhantak a régióban, a térség legtöbb országában 1997 és 2003 között a reál ingatlanárak 20–50 százalékkal csökkentek, de Hongkongban például több mint 65 százalékkal estek a lakásárak. Jean-Michel Six, a Standard & Poor’s hitelminősítő Európáért felelős gazdasági elemzője a Kelet-Európában kialakult helyzet kapcsán úgy nyilatkozott, a lakosság nagyfokú eladósodása miatt a régióban mielőbb szigorítani kellene a hitelezési feltételeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok