2007. szeptember 05., 00:002007. szeptember 05., 00:00
Rigában, Lettország fővárosában például júniusban 3,5 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások, miközben már májusban 1 százalékos volt az árcsökkenés az előző hónaphoz viszonyítva. Az árak visszaesését megelőzően, az idei év elejére Rigában a lakások átlagára elérte már a berlini szintet, főként az ingatlanpiaci spekulációk miatt. A lakások nagy részét euróban, svájci frankban vagy japán jenben felvett jelzáloghitelekből finanszírozták, ami pedig a helyi fizetőeszköz váratlan gyengülése esetén komoly gondokat eredményezhet, hisz a folyó fizetésimérleg-hiány máris a lett bruttó hazai termék (GDP) 26 százalékát teszi ki.
Az írországi ingatlanárak is 2,6 százalékkal estek vissza az idei év első hat hónapjában. Az ír fővárosban, Dublinban még nagyobb az árcsökkenés, itt júliusban 3,3 százalékkal olcsóbban lehetett lakást vásárolni januárhoz viszonyítva. A hanyatlás kiterjed az új építkezésekre is, az első félévben 34 százalékkal kevesebb új ingatlant építettek, mint egy évvel korábban.
Franciaországban júliusban szintén csökkenést regisztráltak, itt 1,5 százalékkal lettek egyetlen hónap alatt olcsóbbak a lakások, ám ez az érték még mindig 5 százalékkal magasabb, mint az év eleji. A Daily Telegraph szerint szintén elérte már a csúcsot a román, bolgár, horvát és orosz ingatlanpiac is. A Danske Bank arra hívja fel a figyelmet, hogy a volt kommunista államokban kialakult „óriásbuborék” az 1997-es kelet-ázsiai válságra emlékeztet. Mint ismeretes, a 90-es évek első felében Kelet-Ázsia a világ leggyorsabban fejlődő régiója volt, 1991–95 között a GDP 10,7 százalékkal nőtt. E kiemelkedő GDP-növekedési teljesítmény 1996-ban 8,5 százalékra mérséklődött. Ennek oka az erősödő inflációs nyomás, a növekvő fizetésimérleg-hiány és az exportnövekedés lelassulásával magyarázható. A pénzügyi globalizáció jegyeit tisztán felmutató délkelet-ázsiai regionális pénzügyi – és részben reálgazdasági – válság 1997-ben tört ki. Ennek következtében az ingatlanárak is visszazuhantak a régióban, a térség legtöbb országában 1997 és 2003 között a reál ingatlanárak 20–50 százalékkal csökkentek, de Hongkongban például több mint 65 százalékkal estek a lakásárak. Jean-Michel Six, a Standard & Poor’s hitelminősítő Európáért felelős gazdasági elemzője a Kelet-Európában kialakult helyzet kapcsán úgy nyilatkozott, a lakosság nagyfokú eladósodása miatt a régióban mielőbb szigorítani kellene a hitelezési feltételeket.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.