Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. január 20., 09:172010. január 20., 09:17
A vevőket árleszállítással becsalogató boltosok több mint 50 százaléka jár el törvénytelenül – közölte a Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyéért felelős regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője, Mircea Radu. Mint hangoztatta, a kihágások fő oka az, hogy az üzletek tulajdonosai nem is ismerik az árleszállításokra, akciókra vonatkozó törvényeket.
„A sci-fi kategóriába sorolható lassan, hogy hová jutottunk a különböző akciókkal. A cégek több mint fele nem tartja be a törvényeket. Hiszen normálisan az olyan akciók esetében, amikor a vevő kettőt fizet, hármat kap, az árukat egymáshoz közel kellene elhelyezni, hogy a vásárló lássa, hogy valóban megéri-e, valóban kijön-e ingyen az egyik termék” – részletezte a fogyasztóvédelmi szakember. Mircea Radu arra is kitért, hogy sokan még azt az alapvető árleszállítási szabályt sem ismerik, vagy nem tartják szem előtt, hogy árejtés esetén a régi árat át kell húzni, és a címkén az új árnak is szerepelnie kell.
„Az év ezen periódusában sok helyen látjuk, hogy van aki 80 százalékos árejtéssel kínálja termékeit. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miből élnek ezek a boltok. Próbálunk utánajárni, hogy nem csalnak-e, nem a reális árat tüntetve fel régi árként. Sok esetben ugyanis árleszállítás címszó alatt a boltosok olyan áron kínálják termékeiket, amelyen a szívük diktálja. Nehezen megy azonban az ellenőrzés, mivel sajnos temérdek dokumentumot kell áttanulmányoznunk” – ecsetelte tapasztalatait a szakember.
Mint hangsúlyozta, az sem korrekt eljárás, amikor az üzletek ablakain óriási felirat hirdeti a 70–80 százalékos árejtést, ám belépve kiderül, hogy alig néhány terméket kínálnak kedvezményes áron. A szakember szerint ugyanakkor nem szabadna szórólapon hirdetni a készlet erejéig tartó árleszállításokat, mert szerinte mire a reklámlap eljut a megye másik felébe, arra a készlet kimerül, s hiába tette meg az utat. „Ebbéli javaslatomat már közöltem a nagyobb üzletláncok képviselőivel is, s volt, aki egyetértett velem” – közölte Radu. Mint tájékoztatott, a nem korrekt kereskedelmi eljárások esetén akár 60 ezer lejes pénzbírság is kiróható a boltokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok