Nettó összegben korántsem látványosak a minimálbér-emelések
Hiába haladja meg januártól a romániai minimálbér bruttó összegben a magyarországit, ha a járulékok kifizetési kötelezettségének a munkavállalóra terhelése nyomán nálunk „vesz el” a legtöbbet az összegből az állam.
2019. december 18., 11:552019. december 18., 11:55
Hiába emelkedik szépen Romániában a bruttó minimálbér, ha az alkalmazottak tulajdonképpen annál sokkal kisebb összeget kapnak kézbe, mivel két éve Romániában a fizetésre kiszámolt járulékok nagy részét a munkavállalóra tették át, ez viszont azt eredményezi, hogy nálunk vannak a legnagyobb a különbségek a bruttó és a nettó fizetések között – irányította rá a figyelmet a valóságra Debreczeni László. Az adószakértő azt követően nyilatkozott a Krónikának, hogy a Ziarul Financiar pénzügyi lap minap közölt egy elemzést, ami szerint a januárban esedékes minimálbér-emeléssel az összeg meghaladja a magyarországi legkisebb fizetés szintjét. Mint ismeretes, a kormány jövő évtől bruttó 2230 lejre növeli a jelenlegi bruttó 2080 lejes minimálbért.
Az elemzők az Országos Előrejelzési Bizottság középárfolyamával számoltak, így a jelenlegi romániai bruttó minimálbér 464 euró, ez jövőtől már 495 euróra növekszik, miközben Magyarországon 464 euró.
– részletezte Debreczeni László. Rámutatott, ha a kézbe kapott fizetést vizsgáljuk, az Európai Unió tagállamai között Románia csak Bulgáriát előzi meg, a déli szomszédjánál ugyanis 222 euró idén a nettó minimálbér. „Az európai országokban az adórendszer olyan, hogy a fizetésre céges és személyi járulékokat számolnak, ez különböző arányokban megoszlik. Románia az egyetlen, ahol a munkaadónak csak 2,25 százalékot kell fizetnie. Amikor két évvel ezelőtt Romániában ezt a módosítást bevezették, egy csellel szépen felvitték a minimálbért, de ez csak fiktív növekedés volt, az összeg, amit az alkalmazottak kézbe kapnak, nem növekedett ilyen mértékben” – hangsúlyozta az adószakértő.
Mint kérdésünkre kifejtette, szerinte az építkezésben alkalmazott ágazati minimálbér növelése nem indokolt, hiszen mindenképpen kénytelenek voltak tisztességesen megfizetni alkalmazottaikat, ha meg akarták tartani őket. Debreczeni László szerint az építkezési minimálbér növelése inkább annak a kifehérítését ösztönözte, vagyis hivatalosan adták ki azt a pénzt, aminek korábban egy részét „borítékban” kapták meg az alkalmazottak.
– fogalmazott megkeresésünkre hasonlóképpen Göncz Attila háromszéki vállalkozó. Hozzátette, az ő cégénél már évek óta senki nem kap minimálbért. „Ha azt akarjuk, hogy a nálunk megszerzett tudást, tapasztalatot ne külföldön hasznosítsák, akkor emelni kellett a fizetéseket” – mondta az üzletember. Meglátása szerint az ágazatban eddig sem adott egyetlen cég sem minimálbért, ha meg akart maradni a piacon, azt viszont ő is elismerte, hogy korábban előfordulhatott:
Az adókedvezmény segített abban, hogy kifehéredjen a jövedelem, sőt a cégek többsége az adókedvezménnyel megtakarított pénzt is bérekre fordította – fogalmazott Göncz Attila. Kiemelte egyúttal: a bruttó 3000 lejes ágazati minimálbér az adókedvezménnyel együtt 2300 lejes nettót jelent, közben egy szakmunkás 5000–5500 lejt kap kézbe, különben elmegy külföldre.
„Németországban 2-3 ezer eurós bérek vannak az építkezésben, ebből 1500 eurót már félre tudnak tenni havonta. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az itthoni fizetésből is legalább 700 euró megmaradjon a költségek kifizetése után. Csak így tudjuk maradásra bírni a szakképzett munkaerőt, sőt ilyen körülmények között még a külföldön dolgozók is megfontolják, hogy hazatérjenek ” – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó, aki amúgy abban bízik, hogy az ünnepekre hazaérkező munkások egy része a jelenlegi körülmények között itthon is marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!