
Fotó: Pixabay
Csaknem ezer kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépítését ígéri a nemzeti Liberális Párt (PNL), amennyiben kormányra kerül a december 6-án esedékes parlamenti választásokat követően.
2020. november 22., 10:562020. november 22., 10:56
A kormányprogramban különben fontos hely jut a korábbi kormányok által az infrastrukturális beruházások terén rendre elhanyagolt Moldvának – irányítja rá a figyelmet az Economica.net gazdasági hírportál, de Románia más régióban is szépen szaporodnának az aszfaltcsíkok, ha a PNL valóra váltaná kampányígéreteit.
Az autópálya-építési nagyüzemet így képzeli a PNL:
• 320 kilométer az A7-es, Ploiești–Buzău–Focșani–Bacău–Pașcani-sztrádából;
• 160 kilométer az észak-erdélyi autópályából;
• 43 kilométer a Pitești–Nagyszeben-autópályából;
• 100 kilométer Bukarest körgyűrűjéből;
• 24 kilométer a Szászsebes–Torda-autópályából;
• 14 kilométer a Lugos–Déva-sztrádából.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) versenytárgyalást írt ki az észak-erdélyi 41 kilométeres szakaszának megtervezésére és kivitelezésére – ez a szakasz tartalmazza a Meszes alatt áthaladó alagutat.
• 121 kilométer Craiova és Pitești között;
• 13 kilométer Brăila és Galac között;
• 100 kilométer Buzău és Brăila között;
• 75 kilométer Focșani és Brăila között.

Együttműködésről állapodtak meg a román és a lengyel állami autópályaépítő vállalatok, amelyek a román fél kezdeményezésére tartották első megbeszélésüket – adta hírül a román állami autópályaépítő és kezelő társaság (CNAIR).

Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző.
Törvénnyel kényszerítenék az északi autópályát
Kihirdette pénteken Klaus Iohannis államfő azt a törvény, ami előírja, hogy meg kell építeni a petei határátkelőt a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra-útvonalon Suceávával összekötő északi autópályát. A jogszabály értelmében a munkálatokat 2021. január elsején el kell kezdeni, és a kivitelezőnek négy év áll a rendelkezésére. A beruházás finanszírozását az állami költségvetésből, európai uniós forrásokból és hitelből lehet biztosítani. Mint ismeretes, nem ez az első törvény, amelynek célja a sztrádaépítések felpörgetése, két évvel ezelőtt a parlament a Marosvásárhely–Jászváros-autópálya megépítéséről is határozott, a projekt viszont azóta is megrekedt a megvalósíthatósági tanulmányok szintjén. A döntéshozók előtt van ugyanakkor egy törvénytervezet, ami a Bukarestet Lugossal összekötő déli sztráda megépítését szeretné kikényszeríteni.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
2 hozzászólás