Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón
Fotó: Rab Zoltán
Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.
2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02
2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25
Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.
és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.
Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de
„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:
Mike Pompeo
Fotó: Amerikai külügyminisztérium
A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.
Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte
Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:
„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!