Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón
Fotó: Rab Zoltán
Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.
2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02
2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25
Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.
és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.
Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de
„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:
Mike Pompeo
Fotó: Amerikai külügyminisztérium
A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.
Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte
Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:
„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!