A Krónika által megkérdezett elemzők közül Ilie Şerbănescu bizonyult a legborúlátóbbnak, mint hangoztatta: az életszínvonal drasztikus romlására, inflációra, a lej elértéktelenedésére kell számítani. „Nagyon nehéz évünk lesz gazdasági szempontból, szinte borzalmas, a gazdaság gyakorlatilag nem létezik, az sincs ahonnan talpra álljon” – válaszolta lapunk megkeresésére a szakember. Kérdésünkre elmondta: nagyon sok tennivaló gyűlt össze, az államnak meg kell lépnie egy sor olyan intézkedést, amelyet csak az életszínvonal rovására tehet meg. Şerbănescu további megszorító intézkedésekre számít, bár más jellegűekre, mint eddig – mint részletezte, ezúttal nem várhatóak bér- vagy nyugdíjcsökkentések, ellenben elkerülhetetlen a lej elértéktelenedése, az árak pedig várhatóan az egekbe szöknek majd. „Sokkal nagyobb inflációra kell számítani, mint tavaly, a lej árfolyam-stabilitását ugyanis nem a gazdaság tartotta fenn, hanem az IMF-hitel. Idén rengeteg adósságot kell törlesztenie az országnak. Csak a Román Nemzeti Banknak 9 milliárd eurót kell erre a célra kifizetnie, így egyszerűen nem marad eszköze, amivel stabilan tudná tartani a lej árfolyamát” – magyarázta a gazdasági elemző. Ráadásul – tette hozzá – az IMF-fel kötött megállapodásban szerepel, hogy „kerülni kell az árfolyamot befolyásoló intézkedéseket”. A Krónika azon kérdésére, hogy mit tehet érdemben ebben a helyzetben a kormány, Şerbănescu tömören ennyit felelt: semmit. Unszolásunkra végül kifejtette: a kormány azért nem tehet semmit, mert nem az ő kezében van a döntés, hanem a Nemzetközi Valutaalapéban. „A Ponta-kormány se tehet többet, mint a Boc-kormány, az IMF romániai képviselője az ország igazi miniszterelnöke, csak ezt az egyszerű igazságot nem szeretjük beismerni” – fogalmazta meg összegzésképpen Ilie Şerbănescu.
Ebben az évben több tényező is befolyásolja, miként alakul Románia gazdasága, január végére lesz árnyaltabb a kép, amikor ismertek lesznek az államháztartási költségvetés sarokszámai – vallja eközben Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági alelnöke. A szakember lapunk megkeresésére kiemelte, a költségvetési törvénytervezet tartalmazhat gazdaságélénkítő intézkedéseket, de az sem kizárt, hogy ezeket nem vállalja be a kétharmados többséggel rendelkező balliberális kormány. „A jelenlegi kormánykoalíció választási kampányban és a kormányprogramban is több, szociális jellegű juttatást ígért meg, ezeket meg kell finanszírozni valamiből” – mondja Mátis Jenő, aki szerint ha a kormány betartja az ígéreteit, és a 2010-es szintre visszaemeli a közalkalmazottak fizetését, 2 százalékkal kiigazítja a nyugdíjakat, akkor egyértelműen kevesebb pénz marad a beruházásokra. Ebből – tette hozzá – az következik, hogy kevesebb munkahely jön létre, és az adósság növekedésének belső motorja el kezd pörögni. Az sem elhanyagolható szempont ugyanakkor a gazdasági szakember szerint, hogy Románia számára idén lesz a külföldi adósság törlesztésének a csúcsa, több mint ötmilliárd euró kölcsönt és azok kamatait kell visszafizetni, ami nem kis megerőltetést jelent az országnak. Az EMNT alelnöke arról is beszélt, hogy az eurózóna gazdasága alig növekszik, s ez is közvetlen hatással van a romániai helyzetre, hiszen az export kétharmada ebbe a zónába irányul. „A belső fogyasztásnak nincs, ahonnan növekednie, hiszen a magánszférában nem várható jelentős béremelés, a bankok pedig szigorították a hitelezési feltételeket, így a gazdasági fellendülés továbbra is csak az exporton alapulhat” – véli Mátis Jenő. A gazdasági szakértő továbbá kiemelte, hogy az infrastruktúra fejlesztése is meglódíthatná a gazdaságot, de ehhez feltétlenül növelni kell a lehívott európai uniós alapok arányát, erre pedig kevés esélyt lát, annak ellenére, hogy a jelenlegi kormányban több minisztérium is foglalkozik ezzel. „A lej-euró árfolyam is befolyásolja a gazdasági növekedést, de a jegybank nem változtatta meg az irányadó kamatlábat, és valószínű, az infláció sem csökken 2012-höz képest, pedig tavaly magasabb volt a tervezettnél. Az adótörvénykönyv tervezett módosításai, a szolgáltatásban az átalányadó bevezetése, valamint a helyi adók és illetékek körüli zűrzavar is aggodalomra ad okot” – hangoztatta a szakember. Mátis Jenő viszont mindezek ellenére abban bízik, hogy ha az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban nem áll be a receszszió, fenntartható lesz a 0,1-0,2 százalékos növekedés, s akkor Románia gazdasága sem zuhan vissza, sőt elérhet egy enyhe növekedést, ám – hangsúlyozta Mátis – ennek mindenképpen az a feltétele, hogy növelje a lehívott EU-s alapokat.
Nem túl derűlátó az idei gazdasági mutatókat illetően Édler András sem. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke megkeresésünkre arról beszélt, hogy a legjobb esetben az ország idén is a tavalyi szintet tudja tartani, nem romlanak a mutatók, de kevés az esélye a javulásnak. A sepsiszentgyörgyi közgazdász szerint több oka is van arra, hogy ne legyen túl bizakodó. „Angela Merkel német kancellár újévi beszédében nem volt optimista, és Németország gazdasági helyzete fokozottan kihat Európa többi részére, így Románia gazdaságára is. A politikai stabilitásnak kedvezően kellene hatnia a gazdasági szférára, ám félő, hogy a szociálliberális kormány nem tud élni a megszerzett kétharmados többséggel, és nem hozza meg a szükséges gazdaságfejlesztő intézkedéseket” – véli Édler András. A kamara elnöke ugyanakkor azt reméli, hogy az USL teljesíti azon ígéreteit, amelyeket vezetői akkor fogalmaztak meg, amikor még ellenzékben voltak. Példaként azt hozta fel, hogy a kis- és közepes vállalkozók számára létfontosságú lenne, hogy az állam adósságait és az állam felé felhalmozott tartozásokat kompenzálni lehessen. „Jelenleg csak az áfát lehet azzal az áfával kiváltani, amivel az állam tartozik a vállalkozónak, de az igazi segítség az lenne, ha minden állami tartozást kompenzálni lehetne. Például, ha a cég épít egy csendőrkaszárnyát, és annak értékét nem fizeti ki az állam, lehessen az állam felé felhalmozott adósságokkal, a különböző adókkal kiegyenlíteni” – ecsetelte a közgazdász. Édler szerint továbbá a folyamatos és értelmetlen ellenőrzések enyhítésével is lehetne segíteni a kkv-knak. „A romániai gazdaság egyik érdekes aránya, hogy az adók 85 százalékát a vállalkozások 15 százaléka fizeti be, vagy megfordítva, a vállalkozások 85 százaléka mindössze az államkasszába befolyó pénz 15 százalékát fizeti be” – fejtette ki Édler, aki szerint ennek ellenére az állam hatalmas apparátust tart fenn, hogy ezeket ellenőrizze. „Enyhíteni kellene az ellenőrzési feltételeken, hagyni kell a kis- és közepes vállalkozásokat dolgozni, hiszen egy évi 100 ezer eurós forgalmat lebonyolító cég nem tud annyi adót csalni, hogy az az ország bevételei szempontjából számítson. Jelenleg azonban egymás kezébe adják a kilincset az adóügyi, munkaügyi és más ellenőrök. Egyszerűsített feltételek mellett hagyni kell ezeket a vállalkozásokat, hogy megerősödjenek, különben soha nem fog kialakulni az erős középosztály, amire hatalmas szükség van” – szögezte le a szakember.
Hasonlóképpen vélekedik Bagoly Miklós, az ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke. Mint kérdésünkre kiemelte, a kkv-k számára megfelelő feltételek megteremtése pörgetheti fel a gazdaság motorját. Azt azonban egyelőre ő sem látja, hogy milyen gazdaságélénkítő intézkedéseket tervez a kormány. „Egyértelmű, hogy megszorító intézkedésekkel nem lehet gazdasági növekedést elérni, az adóterhek csökkentésére, a termelő és szolgáltató cégek esetében pozitív diszkriminációra van szükség” – szögezte le Bagoly Miklós, aki szerint nem lehet abból kiindulva törvényeket alkotni, hogy mindenki adócsaló. „A jogszabályok megalkotásakor a kiindulópont az kell hogy legyen, hogy mindenki becsületes adófizető. Az adócsalókra viszont könyörtelenül le kell sújtani” – hangsúlyozta Bagoly Miklós.
Enyhe gazdasági növekedést jósolnak eközben Romániában 2013-ra a Ziarul Financiar pénzügyi hírportál által megkérdezett szakemberek, akik ugyanakkor továbbra is instabilnak látják az euróövezet helyzetét. Cătălina Molnar, az UniCredit Ţiriac bank gazdasági igazgatója úgy véli, idén az eurózóna pénzügyi tevékenysége is felélénkül, és a mezőgazdaság is kedvező évre számíthat. „A költségvetési hiány stabilizálódásával az adókiigazítás okozta bizonytalanság is fokozatosan csökken. A gazdasági fellendüléshez elsősorban a termelési kapacitás növelése járulna hozzá” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, a beruházók többsége továbbra is óvatos, mivel az euróövezet gazdasági növekedéséről szóló előrejelzések meglehetősen borúlátóak. Molnar szerint ugyanakkor a pénzügyi fejlődés Románia számára elképzelhetetlen az európai uniós alapok hatékonyabb lehívása nélkül. „Egyértelmű, hogy az alapokat nem megfelelő módon hívják le, illetve használják fel a romániai illetékesek, emiatt a külföldi befektetők sem sietnek az országba” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Florentina Cozmâncă, a Royal Bank of Scotland (RBS) romániai kirendeltségének vezető közgazdásza 2 százalékos gazdasági növekedést jósol Romániában 2013-ra. A szakember úgy véli, a legtöbb szektor esetében pozitív mutatókra számíthatunk ebben az évben. „Leginkább az építőipar terén várható növekedés a tervezett infrastrukturális beruházások miatt, ugyanakkor a közeljövőben számos európai uniós alapokból megvalósuló projektet be kell fejezni” – magyarázta a szakértő, aki szintén bizakodóan nyilatkozott a mezőgazdaság várható helyzetéről. Hozzátette, tavaly a romániai hatóságoknak sikerült hatékonyabban begyűjteni az adókat és illetékeket, így kétéves eredménytelenség után 2012-ben a szolgáltató szektor is hozzájárult a gazdasági növekedéshez. „Reményeink szerint az előremutató tendencia idén fokozódik” – fejtette ki a közgazdász. Cozmâncă ezzel szemben nem számít lényeges ipari növekedésre, az euróövezeti kereslet ugyanis továbbra sem kielégítő, mivel a legtöbb tagállam kormánya 2013-ban is betartja a megszorító intézkedéseket.
„Előrejelzéseink szerint 1,1 százalékos gazdasági növekedés várható ebben az évben, mivel vélhetően 2012-ben nem emelkedett a bruttó hazai termék, a GDP” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Eugen Şinca, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzője. Véleménye szerint a gazdaság idei alakulásában döntő szerepet játszik majd a lakossági fogyasztás. A szakember emellett úgy véli, hogy a kormány elsődleges feladata a gazdasági növekedést célzó projektek elindítása, a beruházásokra fordítható erőforrások volumenének növelése, illetve a belső takarékoskodás, ez utóbbinak köszönhetően ugyanis az ország nem függne a nemzetközi hitelezőktől. „A külföldi tőkével létrejött vállalkozások exportjával, valamint az európai uniós alapok hatékonyabb lehívásával a költségvetési deficitet tovább lehetne csökkenteni” – hangsúlyozta a BCR gazdasági elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok