Fotó: Bodnár Arthur
Elveszíthetik vagyonukat azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek nem alkalmazzák a pénzmosás elleni törvény rájuk vonatkozó paragrafusait, miután a bukaresti kormány csak a cégek esetében tolta ki a kötelező nyilatkozat leadási határidejét – hívja fel a figyelmet Debreczeni János adótanácsadó.
2020. június 16., 20:552020. június 16., 20:55
Mint lapunknak kifejtette, 2019/129-es törvény tavaly júliusban jelent meg, ebben az áll, hogy minden cégnek, civil szervezetnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről.
A járvány miatt a törvény hatálybalépését a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották, a sürgősségi helyzet lejárta utáni három hónapban határozták meg. A cégek esetében kiadtak egy újabb rendeletet, ezúttal a 2020/69-es számút, amely november 1-re tolja ki a határidőt, viszont ebben a civil szervezetek, alapítványok nem szerepelnek, tehát esetükben maradt a sürgősségi helyzet utáni három hónap, vagyis augusztus 14.
Így nekik mielőbb el kell kezdeniük a folyamatot, hogy ne fussanak ki a határidőből – tanácsolja Debreczeni János. Mint részletezte, a dokumentációt iktatni kell a megyei törvényszékeken, majd el kell küldeni az igazságügyi minisztériumba is. Meglátása szerint a procedúra bonyolult, és félő, hogy a kisebb szervezetek, alapítványok nem is tudnak erről a kötelezettségről.
– húzta alá Debreczeni János.
Ugyanakkor bárki kihasználhatja ezt a lehetőséget, például a magyarellenes Dan Tanasă is kérheti a magyar alapítványok felszámolását, ha nem tartják be ezt a határidőt. Az adószakértő szerint ez egy drasztikus fellépés az állam részéről, ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok időben lépjenek, ne adjanak maguk ellen támadási felületet.
Mint ismeretes, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az uniós irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, a különböző pénzmozgások kedvezményezettei legyenek nyilvánosak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!