Fotó: Bodnár Arthur
Elveszíthetik vagyonukat azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek nem alkalmazzák a pénzmosás elleni törvény rájuk vonatkozó paragrafusait, miután a bukaresti kormány csak a cégek esetében tolta ki a kötelező nyilatkozat leadási határidejét – hívja fel a figyelmet Debreczeni János adótanácsadó.
2020. június 16., 20:552020. június 16., 20:55
Mint lapunknak kifejtette, 2019/129-es törvény tavaly júliusban jelent meg, ebben az áll, hogy minden cégnek, civil szervezetnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről.
A járvány miatt a törvény hatálybalépését a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották, a sürgősségi helyzet lejárta utáni három hónapban határozták meg. A cégek esetében kiadtak egy újabb rendeletet, ezúttal a 2020/69-es számút, amely november 1-re tolja ki a határidőt, viszont ebben a civil szervezetek, alapítványok nem szerepelnek, tehát esetükben maradt a sürgősségi helyzet utáni három hónap, vagyis augusztus 14.
Így nekik mielőbb el kell kezdeniük a folyamatot, hogy ne fussanak ki a határidőből – tanácsolja Debreczeni János. Mint részletezte, a dokumentációt iktatni kell a megyei törvényszékeken, majd el kell küldeni az igazságügyi minisztériumba is. Meglátása szerint a procedúra bonyolult, és félő, hogy a kisebb szervezetek, alapítványok nem is tudnak erről a kötelezettségről.
– húzta alá Debreczeni János.
Ugyanakkor bárki kihasználhatja ezt a lehetőséget, például a magyarellenes Dan Tanasă is kérheti a magyar alapítványok felszámolását, ha nem tartják be ezt a határidőt. Az adószakértő szerint ez egy drasztikus fellépés az állam részéről, ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok időben lépjenek, ne adjanak maguk ellen támadási felületet.
Mint ismeretes, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az uniós irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, a különböző pénzmozgások kedvezményezettei legyenek nyilvánosak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!