
Fotó: Bodnár Arthur
Elveszíthetik vagyonukat azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek nem alkalmazzák a pénzmosás elleni törvény rájuk vonatkozó paragrafusait, miután a bukaresti kormány csak a cégek esetében tolta ki a kötelező nyilatkozat leadási határidejét – hívja fel a figyelmet Debreczeni János adótanácsadó.
2020. június 16., 20:552020. június 16., 20:55
Mint lapunknak kifejtette, 2019/129-es törvény tavaly júliusban jelent meg, ebben az áll, hogy minden cégnek, civil szervezetnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről.
A járvány miatt a törvény hatálybalépését a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották, a sürgősségi helyzet lejárta utáni három hónapban határozták meg. A cégek esetében kiadtak egy újabb rendeletet, ezúttal a 2020/69-es számút, amely november 1-re tolja ki a határidőt, viszont ebben a civil szervezetek, alapítványok nem szerepelnek, tehát esetükben maradt a sürgősségi helyzet utáni három hónap, vagyis augusztus 14.
Így nekik mielőbb el kell kezdeniük a folyamatot, hogy ne fussanak ki a határidőből – tanácsolja Debreczeni János. Mint részletezte, a dokumentációt iktatni kell a megyei törvényszékeken, majd el kell küldeni az igazságügyi minisztériumba is. Meglátása szerint a procedúra bonyolult, és félő, hogy a kisebb szervezetek, alapítványok nem is tudnak erről a kötelezettségről.
– húzta alá Debreczeni János.
Ugyanakkor bárki kihasználhatja ezt a lehetőséget, például a magyarellenes Dan Tanasă is kérheti a magyar alapítványok felszámolását, ha nem tartják be ezt a határidőt. Az adószakértő szerint ez egy drasztikus fellépés az állam részéről, ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok időben lépjenek, ne adjanak maguk ellen támadási felületet.
Mint ismeretes, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az uniós irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, a különböző pénzmozgások kedvezményezettei legyenek nyilvánosak.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
szóljon hozzá!