
Fotó: Haáz Vince
Marius Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter bér- és nyugdíjemelésekre vonatkozó elképzeléseit sem a koalíció, sem a kormány nem vitatta még meg – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerdai vezetőségi ülése után a sajtónak Nicolae Ciucă kormányfő.
2022. augusztus 31., 20:022022. augusztus 31., 20:02
Újságírói kérdésre válaszolva a PNL elnöke emlékeztetett arra, a bér- és nyugdíjemelésekre vonatkozó javaslatokat kötelező módon meg kell vitatni a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőit is tömörítő országos érdekegyeztető tanácsban, de mindenekelőtt tárgyalni kell róluk a koalícióban és a kormányban. „Így, ahogy eddig is, ezeket a kérdéseket kormányzati szinten fogjuk tisztázni. Ez az elszámoltathatóságról szól. Arról, hogy az emberek mit várnak tőlünk. Tudniuk kell, a kormány képes valódi döntéseket hozni, nem csak ígérget” – idézi az Agerpres a miniszterelnök nyilatkozatát.
Nicolae Ciucă hozzátette: úgy érzi, eleget kommentálta már Marius Budăi nyilatkozatait, amelyeket politikai indíttatásúnak tart. Leszögezte:
A munkaügyi miniszter szerdán Konstancán közölte, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolni fogja a koalícióban a bruttó minimálbér 3000 lejre emelését a jövő évtől. Marius Budăi bejelentette azt is, hogy jelenlegi 1000 lejről 1100 lejre nőhet január 1-jétől a minimálnyugdíj, a nyugdíjpont értékét pedig tíz százalékkal emelnék.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
szóljon hozzá!