2008. január 25., 00:002008. január 25., 00:00
A tárcavezetõ egyben rámutatott: az Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium ezen a téren csak egyetlen módszerrel képes közbelépni, éspedig az agrárágazatok támogatásával. A tárca semmilyen körülmények között nem szabja meg az árakat, ez a piac alakulásától függ – magyarázta Cioloº, hozzátéve: csütörtökön tárgyalásokat folytatott az élelmiszer-ipari szereplõkkel azokról a támogatásokról, amelyekben az ágazat idén részesülni fog. A mezõgazdasági miniszter kezdeményezése egyébként annak tudható be, hogy a múlt héten Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ felszólította az agrár-, a pénzügyi, valamint a belügyi tárca vezetõit, hogy kezdjenek tárgyalásokat az élelmiszer-ipari munkáltatókkal. Az egyeztetéseken a minisztereknek tisztázniuk kell, hogy mennyiben valós a munkáltatók által beígért áremelés, illetve, indokolt-e egy ilyen folyamat. A kormányfõ felvetésére a vállalkozók képviselõi azt válaszolták, hogy az élelmiszerárak növelését nem kötelesek megindokolni a kabinet elõtt. Mint azt már jeleztük, az Élelmiszer-ipari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Dragoº Frumosu és az ágazat több jelentõs vállalkozója is jelezte: az alapélelmiszerek, köztük a tej-, a hústermékek, valamint az olaj várhatóan 15 százalékkal drágulnak februártól. Egyes munkáltatók szerint az elsõ harmadévben az áremelkedés akár 30 százalékos is lehet a tavaly elõrejelzett 12 százalék helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Látogatottsági adatok