
A kormány nem szándékozik mandátuma végéig egyetlen adót vagy illetéket sem emelni – jelentette ki hétfői parlamenti felszólalásában Dacian Cioloş miniszterelnök, aki fontosnak tartotta azt is leszögezni, hogy a gazdaság ugyan jó irányba halad, de a különleges nyugdíjak túlzott emelése veszélybe sodorhatja a nyugdíjrendszert.
2016. szeptember 19., 18:322016. szeptember 19., 18:32
A kormányfőnek azt követően kellett a honatyáknak számot adnia az ország gazdasági állapotáról, hogy az elmúlt időszakban olyan információk szivárogtak ki a pénzügyminisztériumból, miszerint a kabinet a társadalombiztosítási hozzájárulás emelését tervezi.
Cioloş most leszögezte, nemhogy nem terveznek adóemelést, hanem „épp ellenkezőleg”. Mint emlékeztetett, a kormány 9 százalékra csökkentette a mezőgazdasági tevékenységek keretében használt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adóját (áfa/TVA). „A továbbiakban – elsősorban a kistermelők, magánszemélyek és magánvállalkozók támogatása érdekében – olyan módosításokat tervezünk, amelyek révén az adótörvénykönyv egyszerűsödne, illetve különleges áfarendszer születne az említett ketagóriák részére” – mondta még el a kormányfő.
A gazdaság alakulása számokban
Mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által megfogalmazott parlamenti „meghívó” arra is felszólította a miniszterelnököt, hogy mutasson be konkrét adatokat Románia jelenlegi gazdasági helyzetéről. Cioloş rámutatott: az év első felében a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százalékára rúgott a gazdasági növekedés, ami meglátása szerint jónak mondható. „A külső bizonytalansági tényezőket szem előtt tartva év végére 4,8 százalékos növekedést várunk a költségvetésben becsült 4,2 százalékos ütem helyett. Az idei év második negyedévben a reális GDP-növekedés 6 százalékos volt 2015 azonos időszakához viszonyítva” – fejtette ki a kormányfő, leszögezve egyúttal, hogy a növekedés csak akkor marad továbbra is fenntartható, ha folytatják a strukturális reformokat, és bátorítják a beruházásokat.
Cioloş hangsúlyozta, a jó gazdasági adatokat tükrözi az is, hogy munkahelyek jöttek létre, és nőttek a fizetések. Mint részletezte, július végén 152 ezerrel több munkahelyet tartottak nyilván, ebből 140 ezer a magán-, 12 ezer pedig a közszférában. Közben a munkanélküliség 6,3 százalékra csökkent a tavalyi év első felében regisztrált 6,8 százalék után, a bérek pedig 12 százalékkal nőttek.
A miniszterelnök ehhez képest megjegyezte: a fiatalok körében még mindig igen magas, 20–21 százalékos az állástalanok aránya, így a továbbiakban is a munkahelyteremtésre kell összpontosítani. Cioloş emellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is fontosnak nevezte. „Ahol a nyugdíjrendszer a hozzájárulásokon alapul, ott a rendszer tartós. A túlzott különleges nyugdíjak kockázatosak” – szögezte le.
A miniszterelnök szerint egyébként tartható a költségvetésben felvállalt 3 százalék alatti deficitcél. „A költségvetés hiánya az idei év első hét hónapjában alacsony szinten, a GDP 0,23 százalékán maradt, ami 1,73 milliárd lejt jelent, ám ez az érték az elkövetkezőkben nőni fog, hiszen az év végén több lesz a beruházás, nőnek a kiadások” – magyarázta Dacian Cioloş.
Dragnea nem elégedetett
Nem nyerte el azonban a szociáldemokraták tetszését a miniszterelnök beszámolója, Liviu Dragnea pártelnök éles bírálatot fogalmazott meg, leszögezve, szerinte a szakértői kormány minden szinten kudarcot vallott. Mint hangsúlyozta, a kormányfő nem a reális helyzetet ismertette, az embereknek nincs több pénz a zsebében, ráadásul „nem románul beszélt, hanem a technokraták nyelvén”.
„Ma tulajdonképpen megtudhattuk, hogy egy éven keresztül nem tett semmit. Mivel a technokraták nyelvén mondta, le szeretném önöknek fordítani” – fogalmazott felszólalásában a szociáldemokrata pártvezér.
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke erre azzal vágott vissza, hogy aki nem érti a kormányfő nyelvét, annak még „egy kicsit” tanulnia kellene. Leszögezte ugyanakkor, hogy a PSD azért nem látja a gazdasági növekedést, mivel az nem a pártvezérek zsebébe, hanem az állami költségvetésbe megy.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!