
Marius Budăi: a nyugdíj összege nem lehet nagyobb a nyugdíjas személy korábbi fizetésénél
Fotó: Gov.ro
Jóváhagyta szerdai ülésén a bukaresti kormány a nem járulékalapú, úgynevezett különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet.
2022. december 28., 22:342022. december 28., 22:34
2022. december 28., 22:462022. december 28., 22:46
Marius Budăi munkaügyi miniszter a kormányülés után elmondta, hogy a szolgálati nyugdíjakat szabályozó jogszabályjavaslatot az új ülésszakban, február elseje után fogja majd megvitatni a parlament. A tárcavezető leszögezte, hogy a tervezet kidolgozásakor figyelembe vették az országos helyreállítási terv (PNRR) előírásait, az alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit és az átláthatóságra is odafigyeltek.
Marius Budăi hozzátette, a bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légiközlekedési személyzet, a parlamenti köztisztviselők nyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat szabályozó tervezet egyik fő célja a járandóságokkal járó költségvetési kiadások csökkentése. Valamennyi érintett kategóriához tartozó személy különnyugdíjának összege az utolsó 12 ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetése átlagának a 65 százaléka lesz, szemben az eddigi 80 százalékkal. „Ez alól csak a bírák és ügyészek képeznek kivételt, esetükben ugyanis továbbra is a 12 egymást követő hónapban kapott nettó bér 80 százaléka marad a különnyugdíj összege, mivel erről alkotmánybírósági döntés rendelkezik” – magyarázta a szociáldemokrata tárcavezető.

Elkészült a nem járulékalapú, úgynevezett különleges nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a nyugdíj összege nem lehet nagyobb a nyugdíjas személy korábbi fizetésénél – adta hírül a munkaügyi minisztérium.
Egy másik fontos elv, hogy a nyugdíj összege nem lehet nagyobb a nyugdíjas személy korábbi fizetésénél. Ezért az összes nyugdíjat újraszámolják a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított hat hónapon belül – tette hozzá a miniszter.
A nyugdíj kiszámításának alapját képező keresetbe nem számolják bele a nem állandó jellegű jövedelmeket. Ugyanakkor a bírák és ügyészek a tisztségben eltöltött legkevesebb 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat – ismertette a tervezet főbb előírásait Marius Budăi.

Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!