A különleges nyugdíjra jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész
Fotó: Pixabay.com
Elkészült a nem járulékalapú, úgynevezett különleges nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a nyugdíj összege nem lehet nagyobb a nyugdíjas személy korábbi fizetésénél – adta hírül kedd este a munkaügyi minisztérium.
2022. december 21., 07:282022. december 21., 07:28
A bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a Számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légitársaságok személyzete, a honatyák nyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat szabályozó tervezetet közzétették a szaktárca honlapján, és elküldték az illetékes minisztériumoknak jóváhagyásra.
A munkaügyi tárca közleménye szerint a jogszabályjavaslat kidolgozásakor szem előtt tartották mind az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat, mind az alkotmánybíróság vonatkozó határozatait. Az Agerpres által idézett tervezet egyebek mellett előírja, hogy
A jogszabályjavaslat szerint a bírák és ügyészek a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat.
Valamennyi érintett kategóriához tartozó személy különleges nyugdíjának összege az utolsó 12 ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetése átlagának a 65 százaléka lesz. Ez alól csak a bírák és ügyészek képeznek kivételt. Esetükben továbbra is a 12 egymást követő hónapban kapott nettó bérük 80 százaléka marad a különnyugdíj összege, a juttatás azonban „nem haladhatja meg a nyugellátás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetük 100 százalékát”.
Törvénytervezet készül a különnyugdíjakról, egyeztetések zajlanak erről az Európai Bizottsággal – mondta hétfőn a munkaügyi miniszter.
Amint arról korábban beszámoltunk, a román kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen pénzeket. A G4media úgy tudja, hogy sikerült valamennyi hosszabbítást kicsikarni, amire szükség is van, hiszen a kiszivárgott ütemterv szerint a jogszabályjavaslat mindössze a 2023 februárjában kezdődő ülésszak során kerülne parlament elé elfogadásra.
Korábban kiszivárogtak a Világbank egyes ajánlásai, amelyeket a sajtó szerint a Ciucă-kabinet készül belefoglalni a jogszabályjavaslatba, aminek az lett a következménye, hogy bírák és ügyészek tömegesen kérték nyugdíjazásukat, hogy rájuk még a mostani szabályok vonatkozzanak. Akkor a kormány részéről a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium is cáfolta az értesüléseket.
viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
A munkaügyi minisztérium kidolgozta a különleges nyugdíjak reformját célzó törvény tervezetét, a jogszabályjavaslat pedig a kiszivárgott információk szerint kedden megkezdi útját az illetékes tárcák között, és várhatóan jövő héten kerül a kormány elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!