A különleges nyugdíjra jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész
Fotó: Pixabay.com
Elkészült a nem járulékalapú, úgynevezett különleges nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a nyugdíj összege nem lehet nagyobb a nyugdíjas személy korábbi fizetésénél – adta hírül kedd este a munkaügyi minisztérium.
2022. december 21., 07:282022. december 21., 07:28
A bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a Számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légitársaságok személyzete, a honatyák nyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat szabályozó tervezetet közzétették a szaktárca honlapján, és elküldték az illetékes minisztériumoknak jóváhagyásra.
A munkaügyi tárca közleménye szerint a jogszabályjavaslat kidolgozásakor szem előtt tartották mind az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat, mind az alkotmánybíróság vonatkozó határozatait. Az Agerpres által idézett tervezet egyebek mellett előírja, hogy
A jogszabályjavaslat szerint a bírák és ügyészek a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat.
Valamennyi érintett kategóriához tartozó személy különleges nyugdíjának összege az utolsó 12 ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetése átlagának a 65 százaléka lesz. Ez alól csak a bírák és ügyészek képeznek kivételt. Esetükben továbbra is a 12 egymást követő hónapban kapott nettó bérük 80 százaléka marad a különnyugdíj összege, a juttatás azonban „nem haladhatja meg a nyugellátás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetük 100 százalékát”.
Törvénytervezet készül a különnyugdíjakról, egyeztetések zajlanak erről az Európai Bizottsággal – mondta hétfőn a munkaügyi miniszter.
Amint arról korábban beszámoltunk, a román kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen pénzeket. A G4media úgy tudja, hogy sikerült valamennyi hosszabbítást kicsikarni, amire szükség is van, hiszen a kiszivárgott ütemterv szerint a jogszabályjavaslat mindössze a 2023 februárjában kezdődő ülésszak során kerülne parlament elé elfogadásra.
Korábban kiszivárogtak a Világbank egyes ajánlásai, amelyeket a sajtó szerint a Ciucă-kabinet készül belefoglalni a jogszabályjavaslatba, aminek az lett a következménye, hogy bírák és ügyészek tömegesen kérték nyugdíjazásukat, hogy rájuk még a mostani szabályok vonatkozzanak. Akkor a kormány részéről a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium is cáfolta az értesüléseket.
viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
A munkaügyi minisztérium kidolgozta a különleges nyugdíjak reformját célzó törvény tervezetét, a jogszabályjavaslat pedig a kiszivárgott információk szerint kedden megkezdi útját az illetékes tárcák között, és várhatóan jövő héten kerül a kormány elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!