
Fotó: Pál Árpád
Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében. Mivel a körvonalazódó intézkedések miatt csökkenhet a különleges illetményük, a napokban rekordszámú, 60 törvényszéki bíró kezdeményezte nyugállományba vonulását.
2022. november 07., 19:012022. november 07., 19:01
Nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki a romániai bírák körében a speciális nyugdíjuk esetleges megvonását, valamint a nyugdíjkorhatáruk megemelését pedzegető kormányzati jelzések.
Egyikük, a kolozsvári Andrea Chiș nyíltan sérelmezte, hogy miközben az emberek néhány évvel ezelőtt még utcára vonultak az igazságszolgáltatás védelmében, a speciális nyugdíjak ügye miatt mára megcsappant a bizalmuk a bírákban és az ügyészekben, akik „közmegvetés tárgyává” váltak. Az igazságszolgáltatásban 27 éve tevékenykedő bíró szerint a CSM-nek a bukaresti parlamenttel és a kormánnyal közösen, átlátható módon át kellene beszélnie a bírák és az ügyészek jogállását.
Egy másik, szintén nyugdíjba vonuló magas rangú bíró, az 54 éves Gabriela Baltag arra panaszkodott, hogy álmatlan éjszakákat okozott számára a kérelem benyújtása, és nagyon megviselték őt a testület bírói részlegében eltöltött évek. Andrea Chişhez hasonlóan hangsúlyozta, még a speciális nyugdíjak eltörléséről szóló híresztelések felröppenése előtt döntött a nyugdíjba vonulásáról. Elmondta azt is: sok bíró rágódik most azon, hogy vonuljon-e nyugdíjba, de ő nem tud tanácsokkal segíteni, mert ez mindenkinek az egyéni döntése.
A bírói kar „megdöbbenését” fejezte ki azok után, hogy Kelemen Hunor kormányfőhelyettes nemrég kifejtette, szerinte a hozzájárulás elvét a bírák és az ügyészek nyugdíjának a kiszámításakor is figyelembe kellene venni. Az RMDSZ elnöke szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt senkinek nem kellene szolgálati nyugdíjban részesülnie. „Nyugdíjba akarsz vonulni 50 évesen, 25 év munka után? Rendben van, megteheted, de a szolgálati nyugdíjat csak 65 évesen kaphatod meg” – érvelt Kelemen, hozzátéve: figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor azt is, hogy az illetmény összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek egy részénél. Románia az országos helyreállítási tervben vállalta az Európai Bizottság előtt, hogy rendezi a nem hozzájárulás-alapú nyugdíjak helyzetét még az idei év végéig.
Fotó: Pixabay.com
A nemzetközi pénzintézet ajánlásai között szerepel az is, hogy 25-ről 30 évre emeljék azt a szolgálati időt, amely letöltése után egy bíró vagy ügyész kezdeményezheti a nyugdíjazását, továbbá fokozatosan 60 évre növeljék a nyugdíjkorhatárukat. Nicolae Ciucă miniszterelnök előrebocsátotta: a speciális nyugdíjakat szabályozó sürgősségi rendelet rögzíteni fogja, hogy az öregségi juttatás nem lehet nagyobb a nyugdíjas korábbi fizetésénél. Márpedig ez számottevő érvágást jelentene, hiszen például Románia 21 500 lejes havi nettó fizetéssel rendelkező főügyésze mostani nyugdíjazása esetén mintegy 26 600 lejes öregségi juttatást kapna, viszont a tervezett módosítások nyomán a jövőben legtöbb 21 500-at.
Romániában a diplomaták, a parlamenti képviselők, a civil légiforgalmi dolgozók, a bírák és ügyészek, a bíróságok és ügyészségek kisegítő személyzete, a Számvevőszék alkalmazottai, valamint a hadsereg és a belügyminisztérium dolgozói jogosultak speciális nyugdíjra.
A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek. Noha hosszú ideje vita folyik a nem hozzájárulás-alapú, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján kiszámított illetmények megszüntetéséről, esetleg megadóztatásáról, ám soha nem volt meg a kellő politikai akarat a probléma rendezésére, holott több milliárd lejjel terheli a költségvetést évente a speciális nyugdíjak ráfordítása. A román alkotmánybíróság korábban a különnyugdíjak eltörlését, valamint a speciális juttatások progresszív megadóztatását is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította.

Romániában jelen pillanatban összesen 9680 személy részesül különleges nyugdíjban, a jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész – derül ki az Állami Nyugdíjpénztár év végi összesítéséből.

A törvényhozók különnyugdíja ellen foglalt állást csütörtökön a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
szóljon hozzá!