2008. december 02., 07:002008. december 02., 07:00
„A válság következtében a nehézségek a kelet-európai országokban is jelentkezni fognak; az átlagnövekedés lassulni fog, de feltehetően kevésbé, mint a többi országban” – véli Lemierre. Véleménye szerint a tavalyi átlagosan 6 százalékról jövőre 2-3 százalékra esik vissza a növekedés, amelynek oka az export és a befektetések visszaesése, valamint a hitelezés megszigorítása lesz.
Országokra lebontva a lap szerint a válság különbözőképpen fog jelentkezni. A legkevésbé az eurózónához már csatlakozott Szlovénia, valamint Csehország, Szlovákia és Lengyelország fogja azt megérezni. Varsó ugyanakkor nemrégiben kötött megállapodást az Európai Központi Bankkal, amely 10 milliárd eurós likviditásjavító lehetőséget adott, azaz ezen összeghatárig hitel felvételére teremtett módot Lengyelországnak. A Le Figaro szerint Magyarország helyzete „kényesebb”, mert nehézségei nem új keletűek, és azok elsősorban az államháztartási hiányhoz kapcsolhatók. „Drasztikus megszorító intézkedésekért cserébe” a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió már biztosított egy 20 milliárd eurós borítékot Budapest számára – emlékeztet a lap. A balti államokról szólva, a Le Figaro szerint Lettország a múlt héten már kért is egy- és hárommilliárd euró közötti támogatást az IMF-től és az Európai Bizottságtól. Románia pedig a sokk átvészeléséhez 27 milliárd eurós tartalékára és az Európai Unió alapjaira számít.
A pénzügyi válságot idáig a régió nem igazán érezte meg, mert nagyon jó minőségű bankrendszerrel rendelkezik – írja a lap Lemierre-re hivatkozva. A jelentkező nehézségek két dologgal magyarázhatók: a kelet-európai országokban az elmúlt években tapasztalt rekordnövekedési adatok a fogyasztásnak és a devizában történt eladósodásnak köszönhetőek. A hitelnyújtás 2006–2007-ben 6,5 százalékkal növekedett a régióban, amely valamennyi felzárkózó ország között a legmagasabb arány. Az idei év első felében azonban a térség számára nyújtott hitelek már csak 0,1 százalékkal növekedtek.
A másik tényező azonban közvetlen a válsághoz kapcsolható: a nemzetközi bankok jelentős része, amelyeknek anyabankjaik nehézségekbe kerültek, elkezdték csökkenteni támogatásaikat keleti-európai leányvállalataiknak. A gazdasági lassulás valamennyi kelet-európai országban a munkanélküliség emelkedésével fog járni: a termelés felfüggesztéséről szóló bejelentések már egymást követik a térségben – hívja fel a figyelmet a Le Figaro. A lap azt is hangsúlyozza, hogy a szociális feszültségeket az is növelheti, hogy a Nyugatra vándorolt kelet-európai munkavállalók egy része hazatér. Románia emiatt a munkanélküliség megduplázódására számíthat, amely így elérheti a 8 százalékot. Jean Lemierre szerint a kelet-európai országok új szakaszba érkeztek, amelyhez a kormányok ezentúl kénytelenek lesznek nagyon gyorsan alkalmazkodni: egyértelművé vált, hogy a fogyasztás nem lehet a növekedés egyetlen motorja, és hogy a külföldi tőkevonzás olyan más területein, mint a versenyképesség, az infrastruktúra vagy a szakmai képzés, is cselekedniük kell.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok