
2011. április 27., 15:562011. április 27., 15:56
Újabb kéthetes látogatásra Romániába érkezett tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank szakértőiből álló küldöttség, amely a Romániának nyújtott további hitelegyezmény részleteiről, valamint a reformok folytatásáról tárgyal. A küldöttség tagjai május 9-éig tartózkodnak Romániában, ezalatt a hatóságokkal, valamint politikai pártok, a szakszervezetek, a munkáltatók, bankok és civil szervezetek vezetőivel folytatnak megbeszéléseket. A legutóbbi látogatáskor az IMF szakértői azt javasolták Romániának, hogy középtávon csökkentse az adókat, de terjessze ki az adózási alapot, tegye hatékonyabbá a közigazgatást, folytassa az egészségügyi rendszer és az állami vállalatok reformját, rendezze az önkormányzatok által felhalmozott ki nem fizetett számlákat, és gyorsítsa fel az európai uniós támogatások lehívásának ütemét.
Mint ismeretes, Romániának az IMF-fel kötött új elővigyázatossági hitelegyezménye március 31-én lépett életbe, a kölcsön értéke eléri a 3,6 milliárd eurót. Az ország azonban ezt a pénzt csak akkor használja fel, ha váratlan válsághelyzetbe kerül a gazdaság. Bukarest várhatóan májusban az Európai Unióval is aláír egy 1,4 millió euró értékű hitelmegállapodást, a Világbank pedig 0,4 milliárd euróval járul hozzá az összesen 5,4 milliárd euró értékű többoldalú elővigyázatossági hitelszerződéshez. Mint ismeretes, a korábbi, csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi készenléti hitelmegállapodás 2011 tavaszán járt le. Az ország gazdaságát keményen sújtotta 2009-ben a nemzetközi gazdasági válság, ezért folyamodott nemzetközi hitelhez.
Emil Boc miniszterelnök még tegnap reggel találkozott az IMF, az EB és a Világbank küldöttségével. Kiszivárgott információk szerint a megbeszélés alig fél órát tartott, s a felek főként az elmúlt hónapok gazdasági helyzetéről beszélgettek, s reményüket fejezték ki, hogy Románia kilábal a recesszióból. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter – aki szintén részt vesz a következő napokban a tárgyalásokon – eközben arról számolt be, hogy kérni fogják a hitelintézetek képviselőitől, hagyják jóvá a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését. Mint ismeretes, ezt a lehetőséget már korábban meglebegtette a kormány, az IMF küldöttsége azonban korábban megannyiszor úgy nyilatkozott, hogy hasonló lépésekre csak azt követően kerülhet sor, hogy helyreállt az ország gazdasága. Most Ialomiţianu úgy fogalmazott, hogy bár tudják, nem lesz könnyű meggyőzni a küldöttséget a tb-csökkentésről, de mindenképpen próbálkoznak, mivel a kormány úgy ítéli meg, hogy az üzleti szférának jelen pillanatban nagy szüksége van erre a lépésre. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvények értelmében a munkáltatónak az alkalmazott fizetésének 5,2 százalékát kell befizetnie egészségbiztosítási hozzájárulásként, további 0,5 százalékot kell fizetnie a munkanélküliségi alapba, 20,8 százalékot a nyugdíjalapba, 0,25 százalékot a fizetési garanciaalapba, 0,15 százalékot a munkabaleset-biztosítási alapba, további 0,85 százalékot a betegszabadság- és szabadságalapba. Eközben az alkalmazott fizetéséből további 5,5 százalékot vonnak le egészségbiztosítási hozzájárulásként, 0,5 százalékot kell befizetnie a munkanélküliségi alapba s 10,5 százalékot a nyugdíjalapba.
Eközben tegnapi ülésén a Boc-kabinet elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely jóváhagyja az Európai Unióval megkötött együttműködési megállapodás kiegészítő dokumentumát, amely lehetővé teszi a 2009-ben megkötött 5 milliárd eurós megállapodás utolsó, 150 millió eurós részletének a lehívását. Minderről a kormányülést követő sajtótájékoztatóján számolt be Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter. Mint elmondta, a kormány teljesítette a hitelrészlet folyósításához megszabott, a pénzügyi konszolidációra, illetve a reformok folytatására vonatkozó feltételeket. Ezek értelmében a költségvetési hiánynak idén 4,4 százalék alatt kell maradnia, a közalkalmazottak bérezésére fordított összegnek nem szabad meghaladnia a 39 milliárd lejt, a kormánynak pedig óvatosan kell kezelnie a kinnlevőségeket. A tárcavezető úgy látja, egyik kitétel tekintetében sem lesznek gondok.
| Vita alakult ki a tegnapi nap folyamán amiatt, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat panaszt emelt két állami vállalatra, a Termoelectricára és a Román Vasúttársaság (CFR) infrastruktúráért felelős ágazatára vonatkozó statisztikai adatok miatt. Az ügyben egyébként a Román Nemzeti Bank (BNR) és az Országos Statisztikai Hivatal (INS) vizsgálatot indított, hogy megvizsgálják, honnan adódnak az Eurostat által jelzett diszkrepanciák. A tegnapi kormányülést követően Emil Boc miniszterelnök is ígéretet tett a kialakult gondok orvoslására, mint fogalmazott, hamarosan továbbítják az Eurostathoz a várt adatsorokat. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról számolt be, hogy az uniós statisztikai hivatal munkatársaival megtartott rendszeres találkozások közül a legutolsóra nem kerülhetett sor, mivel a jegybank és a statisztikai hivatal eltérő adatokat közölt a költségvetési hiány kapcsán – miközben az INS –0,4 százalékos, a BNR 0,2 százalékos hiányról tájékoztatott. A szaktárcavezető azonban leszögezte, az ország költségvetési deficitjével nincsenek gondok, és – elmondása szerint – a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság jelenleg Bukarestben vizsgálódó küldöttségének sem voltak e tekintetben kétségeik. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár ugyanakkor közölte, az Eurostat képviselői május végén érkeznek Romániába, s akkor közösen tisztázzák majd a felmerült problémákat. |
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!