
2011. április 27., 15:562011. április 27., 15:56
Újabb kéthetes látogatásra Romániába érkezett tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank szakértőiből álló küldöttség, amely a Romániának nyújtott további hitelegyezmény részleteiről, valamint a reformok folytatásáról tárgyal. A küldöttség tagjai május 9-éig tartózkodnak Romániában, ezalatt a hatóságokkal, valamint politikai pártok, a szakszervezetek, a munkáltatók, bankok és civil szervezetek vezetőivel folytatnak megbeszéléseket. A legutóbbi látogatáskor az IMF szakértői azt javasolták Romániának, hogy középtávon csökkentse az adókat, de terjessze ki az adózási alapot, tegye hatékonyabbá a közigazgatást, folytassa az egészségügyi rendszer és az állami vállalatok reformját, rendezze az önkormányzatok által felhalmozott ki nem fizetett számlákat, és gyorsítsa fel az európai uniós támogatások lehívásának ütemét.
Mint ismeretes, Romániának az IMF-fel kötött új elővigyázatossági hitelegyezménye március 31-én lépett életbe, a kölcsön értéke eléri a 3,6 milliárd eurót. Az ország azonban ezt a pénzt csak akkor használja fel, ha váratlan válsághelyzetbe kerül a gazdaság. Bukarest várhatóan májusban az Európai Unióval is aláír egy 1,4 millió euró értékű hitelmegállapodást, a Világbank pedig 0,4 milliárd euróval járul hozzá az összesen 5,4 milliárd euró értékű többoldalú elővigyázatossági hitelszerződéshez. Mint ismeretes, a korábbi, csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi készenléti hitelmegállapodás 2011 tavaszán járt le. Az ország gazdaságát keményen sújtotta 2009-ben a nemzetközi gazdasági válság, ezért folyamodott nemzetközi hitelhez.
Emil Boc miniszterelnök még tegnap reggel találkozott az IMF, az EB és a Világbank küldöttségével. Kiszivárgott információk szerint a megbeszélés alig fél órát tartott, s a felek főként az elmúlt hónapok gazdasági helyzetéről beszélgettek, s reményüket fejezték ki, hogy Románia kilábal a recesszióból. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter – aki szintén részt vesz a következő napokban a tárgyalásokon – eközben arról számolt be, hogy kérni fogják a hitelintézetek képviselőitől, hagyják jóvá a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését. Mint ismeretes, ezt a lehetőséget már korábban meglebegtette a kormány, az IMF küldöttsége azonban korábban megannyiszor úgy nyilatkozott, hogy hasonló lépésekre csak azt követően kerülhet sor, hogy helyreállt az ország gazdasága. Most Ialomiţianu úgy fogalmazott, hogy bár tudják, nem lesz könnyű meggyőzni a küldöttséget a tb-csökkentésről, de mindenképpen próbálkoznak, mivel a kormány úgy ítéli meg, hogy az üzleti szférának jelen pillanatban nagy szüksége van erre a lépésre. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvények értelmében a munkáltatónak az alkalmazott fizetésének 5,2 százalékát kell befizetnie egészségbiztosítási hozzájárulásként, további 0,5 százalékot kell fizetnie a munkanélküliségi alapba, 20,8 százalékot a nyugdíjalapba, 0,25 százalékot a fizetési garanciaalapba, 0,15 százalékot a munkabaleset-biztosítási alapba, további 0,85 százalékot a betegszabadság- és szabadságalapba. Eközben az alkalmazott fizetéséből további 5,5 százalékot vonnak le egészségbiztosítási hozzájárulásként, 0,5 százalékot kell befizetnie a munkanélküliségi alapba s 10,5 százalékot a nyugdíjalapba.
Eközben tegnapi ülésén a Boc-kabinet elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely jóváhagyja az Európai Unióval megkötött együttműködési megállapodás kiegészítő dokumentumát, amely lehetővé teszi a 2009-ben megkötött 5 milliárd eurós megállapodás utolsó, 150 millió eurós részletének a lehívását. Minderről a kormányülést követő sajtótájékoztatóján számolt be Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter. Mint elmondta, a kormány teljesítette a hitelrészlet folyósításához megszabott, a pénzügyi konszolidációra, illetve a reformok folytatására vonatkozó feltételeket. Ezek értelmében a költségvetési hiánynak idén 4,4 százalék alatt kell maradnia, a közalkalmazottak bérezésére fordított összegnek nem szabad meghaladnia a 39 milliárd lejt, a kormánynak pedig óvatosan kell kezelnie a kinnlevőségeket. A tárcavezető úgy látja, egyik kitétel tekintetében sem lesznek gondok.
| Vita alakult ki a tegnapi nap folyamán amiatt, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat panaszt emelt két állami vállalatra, a Termoelectricára és a Román Vasúttársaság (CFR) infrastruktúráért felelős ágazatára vonatkozó statisztikai adatok miatt. Az ügyben egyébként a Román Nemzeti Bank (BNR) és az Országos Statisztikai Hivatal (INS) vizsgálatot indított, hogy megvizsgálják, honnan adódnak az Eurostat által jelzett diszkrepanciák. A tegnapi kormányülést követően Emil Boc miniszterelnök is ígéretet tett a kialakult gondok orvoslására, mint fogalmazott, hamarosan továbbítják az Eurostathoz a várt adatsorokat. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról számolt be, hogy az uniós statisztikai hivatal munkatársaival megtartott rendszeres találkozások közül a legutolsóra nem kerülhetett sor, mivel a jegybank és a statisztikai hivatal eltérő adatokat közölt a költségvetési hiány kapcsán – miközben az INS –0,4 százalékos, a BNR 0,2 százalékos hiányról tájékoztatott. A szaktárcavezető azonban leszögezte, az ország költségvetési deficitjével nincsenek gondok, és – elmondása szerint – a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság jelenleg Bukarestben vizsgálódó küldöttségének sem voltak e tekintetben kétségeik. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár ugyanakkor közölte, az Eurostat képviselői május végén érkeznek Romániába, s akkor közösen tisztázzák majd a felmerült problémákat. |
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!