Fotó: Mediafax
2008. október 09., 00:002008. október 09., 00:00
Soha nem látott pánikot váltott ki a bukaresti piaci szereplők között, hogy a román tőzsde történetében először – a részvények megállíthatatlan zuhanása miatt – felfüggesztették a kereskedést. A negatív nemzetközi hírekre reagálva a befektetők pánikszerű eladásba kezdtek, ám a kereskedés megkezdése után egy órával már alig voltak a vásárlói oldalon. Így a nyitást követően alig három órával, a vezető papírok indexe, a BET közel 10 százalékot zuhant, a tíz, likviditását tekintve legnagyobb vállalat közül hét – többek között a BRD és a Petrom – elérte a megengedett mínusz 15 százalékos küszöböt. Az öt befektetési alap közös indexe a BET-FI 14,6 százalékot bukott, ezzel – a főleg bankpapírokba fektető alapok – idei vesztesége meghaladja a 70 százalékot.
Nincs ok pánikra?
Ennek ellenére Demeter Róbert-Tamás, a SSIF Broker Rt. (BRK) kereskedője úgy nyilatkozott, a mostani zuhanás csupán a nemzetközi pánik hatása, a befektetők rosszul teszik, hogy felszámolják pozícióikat. „Érthetetlen számomra, hogy a jelentős portfolióval rendelkező befektetők az általános ijedtség hatására kiszállnak, és jóval értékük alatt értékesítik részvényeiket. Én mindenkit kivárásra buzdítok – magyarázta Demeter. – A holnapi nyitásra biztosan visszatér az optimizmus.” A SSIF Broker kereskedője szerint az utóbbi két-három hétben jelentősen megszaporodtak a befektetni vágyó külföldi magánszemélyek, akik elsősorban a SIF-ek és az építőiparban érdekelt vállalatok papírjai iránt érdeklődtek.
Az elmúlt időszak zuhanásai több mint 8 ezer befektetőt riasztottak el a román parkettől, a veszteségek értéke eléri a 15 milliárd eurót. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Tăriceanu-kormány a befektetők visszacsalogatása érdekében nemrég arról döntött, hogy jövőre megszünteti a tőkenyereség-adót, és a 2009-ben elszenvedett veszteségek átvihetők lesznek a következő évre. Demeter Róbert-Tamás szerint azonban a kormány tőzsdeélénkítésére tett kísérlete nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt a bukaresti vezetőség a napokban bejelentett bér-, valamint nyugdíjemelési szándékával csak tovább súlyosbította a helyzetet.
Globális tőkepiaci felfordulás
Eközben a globális tőkepiaci felfordulás szele elérte a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) is, ahol a pánikszerű eladási hullám következtében az irányadó index délelőtt 18 823 pontig zuhant, ami közel 10 százalékos veszteséget jelentett a keddi záráshoz képest. A blue chipek közül a MOL és az OTP a nap elején 14,8, illetve 12,8 százalékot esett, ami következtében a tőzsdevezetés 10 percre felfüggesztette a kereskedést. A rövid szünet után, úgy tűnt, a BUX magára talál, ám a nap végére mínusz 7,32 százalékon állapodott meg.
A nyugat-európai indexek ötéves mélypontjukra estek vissza, miközben a moszkvai tőzsdén ismét felfüggesztették a kereskedést, miután a MICEX-index értéke 14,3 százalékot zuhant. A tőzsdefelügyelet döntése nyomán leghamarabb két nap múlva lehet kereskedni az orosz parketten.
Óriásit bukott a tokiói értéktőzsde irányadó indexe is, a Nikkei 9,4 százalékot esett, ezzel az öt nap alatt elszenvedett vesztesége elérte a 20 százalékot. A Footsie 6,8, a DAX 7,7, a CAC 40 ennél is nagyobb arányú, 8,2 százalékos veszteséget mutatott kedden kora délután.
Ezzel egy időben, Indonéziában is felfüggesztették a kereskedést miután a vezető index több mint 10 százalékot esett. A hongkongi tőzsde irányadó indexének vesztesége meghaladta az 5 százalékot is.
Az amerikai piacok
Csak pillanatnyi lélegzetvételhez juttatta a piacokat a napközben bejelentett, a világ vezető jegybankjainak összehangolt fél százalékpontos kamatcsökkentése, hiszen az ideiglenes megtorpanást követően az indexek tovább folytatták fékevesztett zuhanásukat. Az akcióban az ECB, a Federal Reserve és a brit jegybank mellett Kanada, Svédország, Svájc központi bankjai is részt vettek. A kamatvágás nyomán az eurózóna alapkamata 3,75, az USA-é 1,5, Nagy-Britanniáé 4,5 százalék lett. Az európai helyzetet meghazudtolva délután optimistán nyitottak az amerikai piacok. A kereskedés első félórája után a Dow Jones index 1,13 százalékos emelkedésben, a Nasdaq 1,53 százalékos emelkedésben volt. Tőzsdenyitáskor a Brent könnyűolaj jegyzése Londonban hordónként 84,14 dollár volt, 52 centtel olcsóbb, mint kedden. Az amerikai WTI típusú nyersolaj 1,26 dollárral 88,80 dollárra esett. Egy euró 1,3660 dollárba került, 0,0032 dollárral kevesebbe, mint előző nap.
Túrós-Bense Levente
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok